Folia archeologica 6. (1954)

B. Thomas Edit: Későrómai márványasztallap Csopakról

75 a kissé kiemelkedő, lapos perem mögött mintegy 3—5 cm-es mélyedés következik, mely egy vízszintesen lapos fenékrészben folytatódik. A magasabban fekvő peremet díszítő képsáv alakjai sehol sem domborodnak a peremsík fölé, hanem igen laposan kezelt reliefben illeszkednek a síkhoz. Az ép példányok és töredékek nagy része a kerek tálforma mellett bizonyít. Nyújtottabb, ovális vagy szögletes lezárású íves tálforma feltételezhető a 7 és 9 számú darabok esetében, mert ívüket körzővel kísérve vonaluk a kör kontúrjától eltér. A 11-es számú tárgy vagy négyszögletes formájú volt eredetüeg, vagy pedig a salonai és ephesosi példányokhoz hasonlóan ívesen kiképzett, alul egyenes lezárású. Miután a tárgyalandó tálak, peremek formáját és külső megjelenését nagy vonalakban vázoltuk, áttérünk az ismert példányok leírására. A Csopakról előkerült darab ismertetése kapcsán megkíséreljük az irodalomban eddig ismertetett és hozzáférhető hasonló tárgyakat is közölni, hogy ezeket a szétszórt és sokszor fel nem ismert reliefdíszes peremeket kronológiailag és rendeltetésüket illetőleg is elhelyezzük a későantik művészeti alkotások keretében. A következőkben a csopaki tálperemet és analógiáit lelőhelyek szerinti csoportokban mutatjuk be. 1. A csopaki márványtál töredéke két darabból áll (XIX. t. 1.). A nagyobb 0,24 m x 0,14 m részen egy futásból nyilazó alak, a hozzátartozó kisebb töredéket 0,107 x 0,075 m teljesen betölti egy futó oroszlán hátsó fele. A perem külső szélét astragallos sor szegélyezi, mely egy körbefutó bordához csatlakozik, és egyben a díszített mező alakjainak alapjául is szolgál. Az alakok a kiemelkedő keretek között mély reliefben vannak kifaragva. A nyilazó vaclasz megmintázása a lapos felületek ellenére is lendületes és plasztikus. A lendületes mozgást hangsúlyozza a bal láb csaknem hegyesszögben való meghajlítása, a teljesen hátrafelé nyújtott jobb láb és a két vállon átvetett, hátralebegő chlamis. Bal karját kinyújtva, az íj ívéhez szorítja célzásra a nyüvesszőt, míg a jobb kezével a húrt feszíti meg. Fejét sisak fedi. Az alak érdekessége, hogy a fej és a nyíl áttöri a felső, körbefutó bordát és ezzel túllépi a bemélyített díszítésre szánt mező kereteit. A márványtál díszített peremét belül egy 0,045 m mély öblösödés követi, mely azután vízszintes fenéklapban folytatódik, tehát a tál mélysége 0,045 m. A márvány sárgás patinájú anyagában helyenként szürke erezet van. A relief faragása finom, a felületek simára csiszoltak, a fúró nyomát a szem sarkában és az íj hajlataiban lehet felfedezni. Kvalitását tekintve a csopaki tálperem a művészi, jó kivitelű darabok közé számít. 2. Rómában a Capitóliumi Múzeumban van az ú. n. capitóliumi puteal, melynek datálása hosszú időn át problematikus volt. A British School at Rome katalógusa

4 a »régebbi középkorból« származtatja a lapos relief dísz és mozaik keretelés és kitöltés alapján. A darab hosszú ideig díszítette a S. Maria in Ara Coeli amboját, és itt mozaikdíszeinek kvalitásossága miatt a Cosmatákkal hozták kapcsolatba.

5 Bocconi olasz nyelvű katalógusa szakít a 'középkori eredet hagyományával, és az i. u. II—

III. századra datálja.

6 Helbig leírja, hogy a puteal Achilles életéből vett jeleneteket ábrázol mozaik kereteléssel.

7 Végül az érdekes és kérdéses darabról Snydernek jelent meg 4 Catalogue of the Museo Capitolino I. 5 The Journal of Roman Studies XIII. (1923). 56. skk. 6 S. Bocconi: Musei Capitolini. Rome 1914. 41., 11. 7 W. Helbig, Führer, 3. 766.