Folia archeologica 6. (1954)

Radnóti Aladár: Trebonianus Gallus ezüstlemez-mellképe

58 Radnóti Aladár Aurelius-portré publikálója P. Schazmann, a legszélesebb összehasonlító anyaggal sem tudja a darabot elhelyezni a jól ismert és majdnem évekre meghatározható portrék közé.

4

2 Határozottan provinciális készítménynek tartja, amely a nagy művészeti központoktól távol keletkezett és szembeállítja a marengói portréval, amelyet viszont itáliai készítménynek mond. M. Wegner • ezzel szemben kizártnak tartja, hogy a Marcus-mellkép eredeti alkotás legyen, hanem egy tartomány számára készült másolat.

4

3 Az ávanches-i aranylemezportré anyaga lehetővé teszi azt, hogy a darab Marcus halála után készült volna. Összehasonlítása a welschbilligi hermákkal, nagyon valószínűsíti, hogy az avanches-i portré jóval a filozófus császár halála után, a III. sz. első felében keletkezett.

4

4 Az aostai Jupiter-fej készítőjét egy III. sz-i helyi mesternek tartják.

4

5 Talán ehhez hozzátehetjük, hogy a század első feléből való. Mindezek a mellképek feltehetőleg északitáliai, galliai vagy éppen rajnai műhelyekben keletkeztek. Szemben áll ezekkel a brigetiói darab, amelyet egy dunavidéki műhelyből kell származtatnunk. E műhelyekben ismert volt a trébelt technika és díszpáncélok, valamint kultusztárgyak egész sorát ismerjük gyártmányaik közül.

4

6 A nemesfémlemezből készült mellképek alkalmazása eddig tisztázatlan kérdés. Két alapvető tényt kell használatukkal kapcsolatosan figyelembe vennünk. Csekély súlyukat és azt, hogy csillogó felületűek. A mellképek tehát könnyen hordozhatóak és távolról láthatók voltak. Ezek a szempontok és méreteik egyezése megerősíti azt a feltevést, hogy valamilyen tartón hordozták őket.

4

7 Az avenches-i portré mellett találtak olyan apró, hajtogatott foglalatokat, amelyek alkahnasak voltak a szabadon álló mellkép valamilyen szilárd tartóra való felerősítésére.

4

8 Feltételezhető, hogy a mellképek esztergályozott favállra lettek ráhelyezve és a kis foglalatokkal hozzászegezve. A favállat azután keresztben ráhelyezték egy rúd tetejére. Az aostai Jupitermellkép, ha elfogadjuk azt, hogy Jupiter Dolichenus volt, szintén szerepelhetett a hadijelhez hasonló módon a kultuszban, miként az ismert Dolichenus háromszögek.

4

9 A hadijeleken alkalmazott phaleraszerű császárképmások, amelyek koszorúba foglalva az »imagines clipeatae«-hez hasonlóan zászlótartó rúdon voltak elhelyezve, ismertek főleg a triumphalis reliefekről.

5

0 Ilyenfajta felerősítésre Щ 4

2 P. Schazmann : id. h. 77. sk. 4

3 Id. m. 11 és 169. 4

4 Szemben P. Schazmann : id. h. 77. sk. érvelésével, v. ö. H. Koethe : Jahrb. d. Ar eh. Inst. 50. (1935). 214. skk. 4

5 5. Ferri : id. m. 271 ; C. Carducci : Boll. dArte 31. (1937). 78. sk ; Riv. Ingauna e Intemelia 7. 1941. 91. skk ; P. Schazmann : id. h. 91. 4

6 Összefoglalólag legutóbb Radnóti A. : Arch. Ért. III. F. 7—9. 1946—48. 144. skk, újabban nagy anyagot /nutat be : J. Keim—H. Khimbach : Der römische Schatz fund von Straubing (München) 1951. 1. skk. 4

7 A mellképek magassági és vállszélességi adatai a következők : a marengói 55,3 x 50,2 cm; az avenches-i 33,5 x 29,4 cm; a brigetiói 26,3 X 26 cm; az aostai 25 x 20 cm. 4

8 P. Schazmann : Id. h. 84., 23. k. 4

9 Paulovics I. : Arch. Ért. Uj f. 47. 1934. 42. sk., 54—55 k. ; R. Noll. : Der grosse Doliclienusfund von Mauer a. d. Url. 1938.10; Neue Jahrbücher f. Antike u. d. Bildimg 2. 1939. 212 ; N. Läng : I.aureae Aquincenses (Diss. Pann. II. 11) 1941, 176. skk., 31. t., 2 ; P. Merlat : Répertoire figurés du eulte de Juppiter Dolichenus 1951. 46. skk., 64. skk., 133. skk., 342. sk. 5

0 A

. v. Domaszewski : Die Fahnen im römischen Heere 1885. 50. skk ; H. Kruse id. m. 11. skk ; E. Neuffer : Festschrift für A. Oxé 1938. 191. skk.