Folia archeologica 6. (1954)

Barkóczi László: Római díszsisak Szőnyből

Római dlszsisak Szönyböl 47 Legutoljára Welkov

1

7 szintén Thrakiába, illetve Moésia Inferiorba helyezi a gyártási központot, és hivatkozik arra, hogy még sok hasonló darabnak kell lenni ott, aminek feldolgozása majd tisztázni fogja a thráciai eredetet. A gyártási központ tisztázását jelentősen előreviheti a straubingi kincslelet értékelő része, ahol H. Klumbachnak módja lesz átfogóan revízió alá venni a díszpáncélok származásának kérdését. A díszpáncélok gyártási központját Drexel vagy Thrákiába vagy Byzantionba helyezi. Határozottan nem foglal állást a kérdésben, de gyártási központul végül is inkább Byzantiont jelölte meg.

1

8 Az ismert darabok, amelyekre Drexel is hivatkozott, az i. e. III—II. sz.-ból valók, és kapcsolatuk a császárkori díszpáncélokkal még nem tisztázott.

1

9 Úgy véljük, hogy a gyártási hely lokalizálásánál Drexel véleményét befolyásolta az a tény, hogy a díszpáncélok előzményeit a korábbi nagy hellenisztikus birodalmak területén kereste, és így választotta ki Bizáncot Európa és Ázsia határán. Az azóta előkerült hellenisztikus gyökerű díszsisakok ugyancsak nem döntötték el az eredet kérdését. A hemesai sisakot ^Antiochiából származtatják.

2

0 A visei tumulus (Kelet-Thrakia) sisakja a korai császárkorból származik és valószínűleg Thrákia egyik ötvösközpontjában gyártották.

2

1 A szőnyi sisak és analógiája nehezen hozható kapcsolatba a thrák sisakokkal, típusa elüt azokétól. A díszpáncél garnitúrák elterjedési köre főleg a Közép-Duna vidéke, de itt nem találjuk meg előzményeiket. Csak olyan helyről származhatnak, ahol a császárkorban is komoly hellenisztikus tradíciókkal számolhatunk. Az újabb koracsászárkori leletek az eredet kérdését nem döntötték el. Ugyanakkor azonban még mindig hiányoznak a láncszemek, amelyek a hellenisztikus fejedelmi fegyverzettől a dunai katonaság tiszti páncélzatához vezetnek. Thrákiával szemben feltétlenül fel kell vetnünk azt a lehetőséget is, hogy a díszpáncélok gyártási központját a keleti tartományokban keressük. Ha Thrákia lett volna a kiindulási központ, akkor Pannóniában vagy általában a dunavidéki táborokban a thrák vagy a Thrákiából idehelyezett segédcsapatok állomáshelyein esetleg jobban meg kellett volna mutatkozni az innen eredő díszpáncél viseletnek. Radnóti rámutatott arra, hogy ezen közös trébelő technikával készült tárgyak csoportja két részre oszlik, egyik a díszpáncéloké, másik a votívtárgyaké.

2

2 Lényegében mind a két csoport egy művészi iránynak a származéka.

2

3 Feltűnő tehát, hogy a díszpáncélok trébelési technikája a tárgyak felületi ezüstözését, illetve fehérfém bevonását is tekintetbe véve a Mithras és Dolichenus kultuszképekkel vannak szoros kapcsolatban. Felvetődhet ezekután az, hogy a trébelt díszpáncélok ezen csoportja a keleti elemekkel, a keletet járt csapatokkal, vexillatiókkal, illetve az innen sorozott katonákkal van kapcsolatban. 1

7 Ivan Welkov : Ein Pferdeschmuek aus Moesia Inferior. ÖJH. 1952. 109. skk. 1

8 Drexel: i. m. 69 sk. 1

9 B. Schröder : Jahrb. d. arch. Inst. XXVII. (1912). 317 skk. 2

0 H. Seyrig : Les annales archeologiques de Syrie, 1952. 101. skk. 2

1 A. Müfid Mansel: Belleten 1940. 115 skk. 2

2 Radnóti A. : i. m. 137. 2

3 I. h.