Folia archeologica 6. (1954)

Csalog József: A balmazújvárosi Kárhozott-halom feltárása

42 Csalog József A két sorban levert karók rendeltetése szintén megállapítható volt. Ezekre keresztben egy-egy kerek átmetszetü, 5—8 cm átmérőjű husángot fektettek, melyeknek tetején a sír száját egy nemeztakaróval fedték le. Foszlányai ennek több helyen kisebb foltokban megmaradtak. Az említett nemeztakaró azonban nem volt a halott egyetlen szemfedője. Még egy fűzvesszőből fonott sövénylap is feküdt ezen, amiből kisebb, a sövény szerkezetét jól mutató darabok szintén megmaradtak. Vesszőinek vastagsága a mai nagyobb kosarakéhoz volt hasonló (X. t. 5.). Az eredetileg földdel meg nem töltött sírkamra beszivárgott, beomlott töltelékföldje fekete, laza humusz volt. A kamra nem is telt meg ezzel tökéletesen, helyenként üregek maradtak a pallók alatt. Az eltemetett halott csontvázát a beomlott föld alatt, a 85 cm mély sírkamra alján találtuk meg. A sírkamra fenekén hosszában lefektetett tölgyfa-deszkákon feküdt, ezek azonban annyira tönkrementek, hogy eredeti méreteiket megállapítani nem lehetett. Az erősen mállott csontváz fekvését a X. t. 6. mutatja. A halott láb véggel keletnek fordítva hátán feküdt,, erősen felhúzott lábakkal, szétterpesztett térdekkel, összekulcsolt bokákkal és a test mellé zárt, könyökben kissé meghajlított karokkal. Ez utóbbiak helyzete azt a látszatot kelti, mintha azok eredetileg a hason keresztezték volna egymást és mintha csak a hullamerevség megszűnte után csúsztak volna le a férfi hasáról. A sírban mért 176,5 cm testmagasságot nem tartom hitelesnek, mert a jelek szerint prémekkel alátámasztott felsőtest lesüppedésekor a már szabaddá vált gerinccsigolyák és a koponya könnyen más helyzetbe kerülhetett. A felsőtestek prémekkel való alátámasztására azért kell gondolnunk, mert a koponya és a csontváz háta alatt több prémtől származó nagyon mállott szőrcsomót találtunk. Ugyancsak prémruhába öltöztették temetés előtt a halottat magát is, mert felismerhető prém, illetve szőrfoszlányok nyomaira találtunk a combok és a térdek felett is. A meleg ruházat feltételezése egyébként azért is indokolt, mert a sírkamra 265°-os keletelése arra mutat, hogy a sír megásásakor a nap a tavaszi-őszi napéjegyenlőség irányában, tehát nem a meleg nyári időknek megfelelő helyen kelt. A halottnak egyébként alig volt melléklete : Koponyája két oldalán a processus mastoideus alatt egy-egy fémhuzalból készült spirális alakban, 2,5-szer tekercselt nem »visszahajtott végű« hajkarikát találtunk. A jobboldalit a rózsaszínű patina már majdnem elpusztította ; két részre rágta szét — a baloldali is patinarágta volt, de ép (8. ábra). Anyaga rossz ezüst, a huzal vastagsága 2,5 mm, hossza 2,6 cm. Szürke, ónszínű patinanyomok voltak láthatók a koponya homloki részén és a jobb térd alatt, a lábszárcsonton is. Vastárgy vagy vasrozsda a sírkamrából sehol sem került elő. Ugyanígy hiányzott a keramika is, ami állattartó, nomadizáló népnél érthető. Faedények szintén nem maradtak meg felismerhető állapotban. A halomsír elkészítésének korát nehéz pontos határok közé szorítani, mert korhatározó értékű lelet és egyéb jelenség alig akadt. A La Téne időszakba tartozó utólagosan beletemetett kelta urnasír világosan megmutatja, hogy a halom maga ennél régebbi. A spirális alakú hajkarika pontos megfelelőit hiteles feltárásból nem ismerem, de tág keretek közt maradva ezek szkita