Folia archeologica 6. (1954)
Soproni Sándor: A budakalászi kocsi
A budakalászi kocsi 35 A domesztikált szarvasmarha (primigenius) a neolitikumban már ismeretes Európa területéről. 5 8 A péceli kultúrában jellegzetes szarvasmarhás temetkezések kerültek elő Bogojeván, Hódmezővásárhely-Bodzásparton, Üllőn, Alsónémediben, 5 9 valamint Budakalászon. 6 0 Az Alsónémediben feltárt szarvasmarhák tejelő-típusúak voltak. 6 1 A leletanyag alapján tehát teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a péceli kultúra népe mind a lovat, mind a szavasmarhát domesztikált állapotban is ismerte, és így megvolt a lehetőség, hogy valamelyik állatot kocsi elé fogja. A kocsi húzásánál feltehetőleg csak az állati erő jöhet számításba, mivel, ha már háziasított igavonó állatok birtokában volt az ember, akkor nyilván be is fogta a kocsi elé. 6 2 Ez természetesen nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy szükség esetén az ember sajátmaga húzta a kocsit, azonban az állati fogatolás lehetett az általános. A mezopotámiai, de a legrégibb .európai emlékeken is — sziklarajzok, reliefek, karcolatok,edény-rajzok — a kocsit csaknem mindig állati fogatolással együtt ábrázolják. Hogy a péceli kultúra esetében melyik állat húzta a kocsit, azt határozottan nem állapíthatjuk meg. A legkorábbi emlékek szarvasmarhás fogatolású kocsikat mutatnak. 6 3 Az alsónémedi szarvasmarhás sírokkal kapcsolatosan Banner János feltételezi 64 hogy a sírokban kocsival eltemetett szarvasmarhák lehettek. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy a péceli kultúra kocsijait szarvasmarhák húzták. Az állatok fogatolása a kocsirúdra erősített igával történhetett. A Val Fontanalba-i sziklarajzokban H. Kothe a szarvasmarháktól húzott és igával ellátott rudas csúszka legkorábbi ábrázolását látja. 6 5 Tehát a kocsit megelőző szállítóeszköznél is megtaláljuk az iga használatát, s így, bár az idézett ábrázolás valamivel későbbi időből (Bronzkor I.) származik, 6 6 az iga használatát a mi esetünkben is feltételezhetjük. A budakalászi kocsimodell jelképes sírból került elő, Jelképes temetkezés 6 7 a temető eddig feltárt részében többízben előfordult. 6 8 A jelképes sírba helyezett jelképes kocsi a halotti kultusszal állhat kapcsolatban, s talán a későbbi kocsi temetkezés 6 9 egyik korai előzményét láthatjuk benne. 7 0 * Összefoglalva az elmondottakat, a budakalászi négykerekű kocsiedény alapján az eddiginél mintegy ezer évvel korábbi időre kell helyeznünk a kere5 8 M. Ebért: Reallexikon, Rind. XI. 141. 6 8 Korek /.: i. m. 52. sk. 6 0 Banner J. : i. ni. 6 1 Bökönyi S. : MTA. Közi. I. 1. 92. sk. 8 2 Emlékünk négykerekű kocsit ábrázol, s így szemben a kétkerekű kocsikkal az emberi húzás gondolatát el kell vetnünk. 6 3 V. G. Childe : The first Waggons and Cars — from the Tigris to the Severn. Proceedings of the Prehistoric Society 1951. 193. 6 4 Banner J . : i. m. 6 5 I. m. 82—83 és Abb. 7. — V. ö. még megjegyzését, mely szerint az igát a kocsi előtt is ismerték. (I. m. 94.) 6 6 V. ö.: H. Kothe : i. m. 83. Anm. 45. 6 7 M. Ebért : Reallexikon, Kenotapbion. VI. 326. 6 8 Pl. 160, 205, 246. sírok. 6 8 Sági K. : Arch. Ért. 1951. 73. sk. 7 0 Erre, valamint általában a kocsiedényleletnek a temetkezési rítusban való szerepére a temető teljes anyagának feldolgozása során szeretnék visszatérni. 3*
