Folia archeologica 6. (1954)

Soproni Sándor: A budakalászi kocsi

A budakalászi kocsi 33 az emlékanyag vizsgálata alapján is az átvétel jöhet számításba az eredet kérdésénél.

3

2 A kérdés Vizsgálatánál a legkézenfekvőbb gondolat, hogy a kocsi ismeretét olyan területekről származtassuk, ahol már ebből a korból is biztos tudomásunk van a kocsi létezéséről. Ez a terület pedig a Magyarországtól délre és délkeletre eső Földközi-tenger vidéke, valamint a Szovjetunió déli vidéke. A péceli kultúra legújabb összefoglalása alkalmával Banner János részletesen foglalkozik a kultúra összetevőivel. Ennek során felveti a kultúra déli és délkeleti kapcsolatainak-kérdését.

3

3 Ezek közül két jelentős kapcsolatot kívánok kiemelni. Az egyik a vucedoli telepen feltárt péceli kultúrába tartozó apsisos ház, mely a középhellasi kor apsisos házaival egyező alaprajzot mutat.

3

4 A lakóházakkal kapcsolatban meg kell még jegyezni a zárt tűzhelyek, kemencék déli eredetét.

3

5 További jellegzetes déli, illetve délkeleti kapcsolat mutatkozik a kerámiai anyagban.

36 Banner János részletes felsorolását kiegészíthetjük még a talpaspoharakkal is.

3

7 Ilyen talpaspohár került elő Vinca A rétegből,

3

8 valamint Közép-Thessaliából, Tsangli Г 3 rétegből.

3

9 A Sarvas-i telepen előkerült talpaspoharakat

40 R. R. Schmidt az északbalkáni Starcevo-i kerámiából származtatja, és déli eredetűnek tartja.

4

1 A házformában, valamint a kerámiai anyagban tehát jelentős egyezéseket találunk a két terület között. A péceli kultúra népének etnogenezise még tisztázatlan. Kétségtelen azonban, hogy a neolitikum,

4

2 valamint az aeneolitikum folyamán

4

3 erős kapcsolatokat találunk egyrészt Görögország, másrészt Kis-Ázsia felé. Ezen egyezések kisebb etnikai csoportok beszüremlésével állhatnak kapcsolatban.

4

4 A kocsi megjelenését Magyarország területén a péceli kultúra idejében feltételezhetően ezen déli, illetve délkeleti kapcsolatok sorába iktathatjuk. A kocsi ismeretét esetleg ezek a bevándorló kisebb etnikai csoportok hozhatták magukkal. Azonban eddigi ismereteink alapján a számításba jöhető területek közül Anatóliában i. e. 2000—1800, Görögországban pedig i. e. 1550 körüli időkre kell tennünk a kocsi megjelenését.

4

5 A közbeeső területekről csak jóval későbbi időkből ismerünk kocsiemlékeket : például a Dupljaja-i kocsikat,

4

6 melyeket 3

2 A régészeti és néprajzi kutatás mai állása mellett általánosnak mondható az a felfogás, hogy a kerekes járművek a monogenetikus, egy területről szétsugárzó kultúrjavak közé tartoznak. 3

3 Banner J.j4. m. 601. sk. 3

4 Banner J.: i. m.618,629 .—R.R.Schmidt : Die Burg Vucedol, Zagreb, 1945.144. 3

5 Banner J.: i. m. 628. 3

6 Banner J.: i. m. 601. sk. — V. G. Childe : Prehistoric Migrations in Europe, Oslo, 1950. 114. 3

7 Banner /.: i. m. 506. sk. A tiszai kultúrából származtatja ezeket, talán szlovákiai eredetűnek tartja, a péceli kultúrába pedig már innen került. Mindenesetre ez a tárgycsoport is déli eredetű. 3

8 V. Milojcic: Chronologie der jüngeren Steinzeit Mittel- und Südosteuropas, Berlin, 1949. Taf. 30. Abb. 2. 3

9 A. J. S.Wace—M. S. Thompson: Prehistoric Thessaly, Cambridge, 1912. 109. Fig. 59. 4

0 R. R. Schmidt: i. m. 128. Abb. 6. 4

1 I. m. 144. — Starcevora v. ö. Milojcic : i. m. 74. 4

2 V. G. Childe: i. m. 36. sk. — u. ő. The Danube prehistory. Oxford, 1929. 91. sk. 4

3 V. G. Childe: Prehistoric Migrations in Europe, Oslo, 1950. 114. 4

4 I. m. 114—115. 4

5 Lásd 17. jegyzet. 4

8 Ф. Милекер, СТАРИНАР, 1928- 30, 20 és J. Петрови!,, и. о. 21 28. 3 Folia Arch. VI. 9998