Folia archeologica 6. (1954)
Mihalik Sándor: A magyar porcelángyártás kezdetei
A magyar porcelángyártás kezdetei 177 A búzát, rozsot, Fónyból kapták s ugyancsak az uradalmi gazdaságtól — folyó áron — az egyéb élelmiszereket. A »Bik« tűzifa hasonlólag az uradalomból került ki. Az április havi számadásokból értesülünk, hogy a rimaszombati földet főleg a kapszlik készítésére használták fel. Ekkor említik a már régebben meglévő »szánka Fakó«-t s a 4 darab polirerozó (vagyis simító és fényesítő) csontot. A »gipsz kő«-vet Sárospatakról, a meszet Sátoraljaújhelyről, a kemény gerendafát a telkibányai erdőről s a lágy szarufát a hutai hegyből küldték a gyárnak. 1830 májusában a telkibányai porcelánföldből 150 mázsát dolgoztak fel »Tégla és kapszliknak« s további 20 mázsát porcelánedénynek. A kimutatások szerencsére azt is feltüntetik, hogy a 20 mázsából mit készítettek. Ezek szerint 16 »Porcell. Leveses Tálly«-at, 1000 különféle tányért (melyekből 26 az égetéskor a kemencében elromlott), 115 »Vízi Korsó«-t (12 elromlott), 180 »Kávé Eindzsa Pár«-t (melyből 18 az égetéskor elromlott, 6 darabot pedig Sárospatakra küldtek), 95 fedeles tejeskannát (5 ment Patakra) és 24 »Czukor Pixis«-t (melyből 6 a kemencében elromlott). Ekkor, 1830 májusában, 73 új gipsz edény-formát és 86 új »Edény Platni«-t szereztek be. A júliusi gyártás eredménye : 1170 tányér, 2 vízikorsó, 4 tejeskanna, 389 gipszforma és platni, 99 különböző tál. Ekkor bukkanunk reá arra is, hogy előzőleg 83 »Kalamáris Postament«-et is gyártottak már. Augusztus havában a gyártmányok további 242 porcelántányérral, 10 korsóval, 86 kávéfindzsával, 294 tejeskannával, 73 kisebb-nagyobb tállal s 32 virágtartó edénnyel szaporodtak. A szeptemberi gyarapodás : 320 tányér, 2 korsó, 136 tejeskanna, 2 éjjeli porcelánlámpa, 40 sótartó, 600 »Apothekai Edény« és 17 különféle sálka. Az októberi gyártás: 11 levesestál, 470 tányér, 100 kávéfindzsa-pár, 50 tejeskanna, 10 cukorpixis, 38 különféle tál, 260 sótartó, 18 éjjeli lámpa. Novemberben 200 új kávéfindzsát, 50 eukorpixist, 38 különféle sálkát és 200 közönséges pipát gyártottak és égettek ki. A havi kimutatások közül különlegesebb értékkel bír a decemberi, mert összesítő kimutatást tartalmaz arról, hogy 1830-ban milyen fajta regéczi porcelánkészítményeket gyártottak s azokból az év végén hány darabot raktároznak. Tizennégyféle készítményük van: 1. Leveses tál (melyből az év végén 41 van a gyári raktárban). 2. Tányér (3200). 3. Korsó (56). 4. Kávéfindzsa (333). 5. Tejeskanna (427). 6. Cukorpixis (64). 7. Kalamáris (62). 8. Különféle tál (144). 9. Virágtartó (18). 10. Sótartó (211). 11. Gyógyszertári edény (600). 12. Különféle sálka (119). 13. Éjjeli lámpa (18) és 14. Közönséges pipa (130). Az 1830. évben a regéczi hercegi uradalombeli számadó hivatal generális összkiadása 77 153 forint. Ebből a telkibányai fabrikánsoknak 9991 forint 12% krajcárt fizettek. 2 6 Magára a regéczi porcelán gyártására — »A Bányai Fabricára« — azonban ennél sokkal többet : 12 869 forint 43 1 2/. . krajcárt költöttek, »Melyekből az Építésekbe foglaltatik 8678 Frt 39 1 2/.. kr. És így kitenni való 4191 Frt 4kr (ami hiány nélkül»Bé jött«)«. 2 7 Ez a jelentékeny tiszta jövedelem arra mutat, hogy Hüttnernek a gyárba való bekapcsolása valóban 2 6 A regéczi uradalom tállyai psrceptoratusi hivatalának havi extractusaiból. O. L. 2 7 »Extractus Generalissimus Proventuutn utriusque Domonii Saáros Patak et Regécz de Anno 1830«. O. L. 12 Folia Arch. VI. — 9998
