Folia archeologica 6. (1954)

Mihalik Sándor: A magyar porcelángyártás kezdetei

A magyar porcelángyártás kezdetei 175 16 kr-t, június havában 357 Frt 28 kr-t, júliusban 111 Frt-ot, augusztusban 665 Frt 28% kr-t, szeptemberben 353 Frt 12 kr-t, októberben 50 Frt-ot, novemberben 283 Frt 49 kr-t, végül decemberben pedig 906 Frt 40 kr-t fizettek ki a »T. Bányai Fabricansok«-nak. Ebben az évben Breczenheim rézből való árukat, valamint porcelánokat szerzett be külföldről, melyek felhasználását óvatosan »saját szükségletéiben, »saját -használatáéban jelölte meg, elhallgatva, hogy azok tulajdonképpen gyára részére szükségesek és egyáltalában ekkor még mindig óvakodva hallgatott arról, hogy Magyarországon, a bécsi gyár érdekvédelmi területén, porcelángyára van. A pénzügyi és munkabefektetések ekkor már hasznot hajtóan gyümölcsöznek. Az évi mérlegből kitűnik, hogy míg 1828-ban a telkibányai fabrikánsoknak 3679 Frt 53 kr-t fizettek ki, addig a »T. Bányi Fabrika részére« a készpénzbeli bevétel : 9294 forint 18% krajcár.

1

6 Az 1829. év kifizetéseinek tanúságai szerint január havában 200, februárban semmit, márciusban 468 Frt 55 krajcárt, áprilisban 100 Frt-ot, májusban 130 Frt 9 kr-t kaptak a fabrikánsok. Júniusban a fabrikánsnak fizetnek ki 77 Frt 16 kr-t, júliusban a »T. Bányai Fabrica contójára« címen utalványoznak 429 Frt 30 kr-t, augusztusban ismét a fabrikáns kap 140 Frt 9 kr-t, szeptemberben pedig 311 Frt 29% kr-t, októberben 90 Frt 9 kr-t, novemberben 960 Frt 47 kr-t, decemberben 858 Frt 45 kr-t kapnak a fabrikánsok.

17 1829 egész év folyamán összesen 3767 Frt 10 kr-t utalt át kifizetésként a Breczenheim uradalom tállyai kasszája a Telkibányi Fabrikához.

1

8 1829-ben a íegéczi porcelángyártás történetében új fejezet kezdődik. Ez év november havában Breczenheim Ferdinánd ugyanis egyezményt kötött Hüttner Mátyással, ki tőkéjét is a porcelángyárba fektetve, mint igazgató vette át a telkibányai gyár irányítását.

1

9 Hüttner Mátyás a teljes ismeretlenségből bukkan elő és iktatódik most a magyar kerámia történetébe. A külföldi szakirodalom sem ismeri. Jóformán sejteni sem lehet, hogy a magyar porcelángyártás első és néven is ismert igazgatóját cseh, bécsi, vagy melyik német porcelángyárból szerződtette Breczenheim 1829 november 23-án, vagy 29-én a regéczi porcelángyártás élére. Közvetett adatokból értesülünk, hogy 1828-ban már Telkibányán él, feleségével, József fiával és Franciska leányával együtt.

2

0 Azon az alapon, hogy fiának foglalkozását a későbbi években a színmagyar iratokban is németül jegyzik fel, arra lehet következtetni, hogy Hüttner Mátyás külföldi származású.

2

1 Hihetőleg azoknak a Hüttnereknek sarja, kik a cseh porcelángyártásban jó emlékű szerepet vittek. Az első, kit soraikból ismerünk : Bernhard 1

6 »Generalissimus Extractus Kész Pénzről egész 1828

i

k Esztendőre«. O. L. 1

7 A Breczenheim uradalom »Acta Oeconcmia 1829« havi számadások kötegében. A sárospataki vármúzeum levéltárában. 1

8 »Extractus Generalissimus Proventuum utriusque Dominii de Anno 1829«. O. L. 1

9 Az 1838 augusztus 29-én tartott gazdasági igazgatósági ülés jegvzőkönyve. O. L. 2

0 Leánya ugyanis ez évben Tóth András és Horváth Erzsébet leányának, Erzsébetnek keresztelésénél (»Tettes Director Hey sei Antal ur«-ral együtt) mint keresztszülő szerepel. A telkibányai református egyház anyakönyve. 2

1 Származásának adatait elhalálozásakor bizonyára feljegyezték. De a telkibányai református és a hernádvécsei evangélikus egyház feljegyzéseiben nem szerepel, a gönczi római katolikus egyház anyakönyvéből pedig éppen azok a lapok kallódtak el, melyekre az akkori adatokat jegyezték fel.