Folia archeologica 6. (1954)
Rózsa György: Megjegyzések a magyar történeti ikonográfia néhány kérdéséhez
162 Rózsa György I. Rákóczi Ferenc-arekép azóta a Magyar Történelmi Képcsarnokba került 24 (Х1ДИ. t. 3.). Hogy Kupezky festménye nem ábrázolhatja II. Rákóczi Ferencet, arra kár is szót vesztegetni. Elég csak a Mányoki Ádám (1673—-1757) kiváló arcképéről jól ismert vonásaira emlékeztetnünk, hogy ez nyilvánvalóvá váljék. II. Rákóczi Ferenc — hiteles arcképeinek bizonysága szerint — sohasem viselt szakállt. Képünk a fentebb elmondottak ellenére mégis mint I. Rákóczi Ferenc arcképe örvendett nagy népszerűségnek. Stock János Márton (1742—1800) másolata Nagyszebenben van a Bruckenthal Múzeumban. 2 5 Lumnitzer János György (1783—1864) 1804-ben fordított állású rézmetszetet készített Westermayer metszete vagy az eredeti festmény alapján. 2 6 Donát János (1744—1830) 1820-ban másolta a kompozíciót. 2 7" Barabás Miklós (1810— 1898) — feljegyzései szerint — 1831-ben Bethlen Ferenc számára másolta. 27 Egy reprodukcióról ismert, gyenge olajfestmény, ismeretlen mestertől, a Westermayer-féle rézmetszet feliratának orosznyelvű fordítását viseli, tehát a metszet alapján készült. 2 8 Andrássy Manó tulajdonában volt egy mozaik, amely valószínűleg ugyanezt a kompozíciót őrizte meg. 2 9 Szerepel Szemlér Mihálynak (1833—1904) a Rákóczi családot ábrázoló, 1861-ből származó kőrajzán. 3 0 Végül a Rákóczi-induló Engeszer Mátyástól és Zapf Antaltól megzenésített változatának kottáján a kép mint II. Rákóczi Ferenc tér vissza. 3 1 Kupezkynak másik, hasonló jellegű ideálportréjáról, amely öreg magyar nemest ábrázol, Bernhard Vogel (1683—1737) készített mezzotintot 3 2 (Х1Д11t. 2.). Ez még a festő életében megjelent, és így nem kapott félreértésekre okot adó feliratot. Csak néhány magyar kutató nevezte Rákóczi Ferencnek az 2 1 Felirata jobbra középen: »FRANCIS: RÁKÓCZI PRINCEPS TRANS г FUND : RÉSI DAE : PATAK : S : IESU OBIIT 8 IULY 1676.« — Olajfestmény,, vászon. — 76x59 cm. — 1910-ben Endrődi Sebestyén restaurálta, amint a bal alsó sarokban látható felírás tanúsítja. — V. ö. : Genthon I. : Magyarország műemlékei.. Bp. 1951. 172. — A Calendarium Tyrnaviense 1662. évi kötetének címlapján lévő kép nem hozható kapcsolatba ezzel a festménnyel, bár felirata szerint : »Princeps Franciscus Georgius Rakoczi«-t ábrázolja. — Iványi В.—Gárdonyi A. : A Királyi Magyar Egyetemi Nyomdatörténete. Bp. 1927. 38. (képe).— Pataky: i.m. 231. lap 13. sz. és 298. (képe). — A beálUtás, az arcvonások, a haj és a viselet egyezése alapján nem lehetetlen, hogy Rákóczi Lászlónak Widemann-féle arcképét követi, amely 1652-ben jelent meg. -— Szilágyi : i. m. 7. köt. 93. (képe). — Pataky : i. m. 248. lap 186. sz. 2 5 Safafik : i. m. 46. 2 8 Új levonata megvan a Magyar Történelmi Képcsarnok metszetgyűjteményében. — Múzeumi és Könyvtári Értesítő. V. (1911) 23. (képe). •— Éber L.— Gombosi Gy. : Művészeti Lexikon. Bp. 1935. 2. köt. 49. (mint I. Rákóczi Ferenc). — Pataky r i. m. 49, 177. lap 1. sz. (mint I. Rákóczi FeTenc). 2' Kazinczy Ferenc Levelezése. 17.'köt. 304. lap 2924. sz. 27 a. Barabás Miklós önéletrajza. Kolozsvár, 1944. 230. lap 40. sz. 2 8 Magántulajdonban volt, fényképe a Magyar Történelmi Képcsarnokban. 2 9 Nyári: i. m. 114. 3 0 A nagyméretű litográfia megvan a Magyar Történelmi Képcsarnok metszetgyűjteményében. — Nagy Z. : A magyar litográfia története. Bp. 1934. 124. 3 1 Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában. — Rákóczi Emlékkönyv" Bp. (1935) 2. köt. 225. (képe). 3 2 Felirata : »PANNONIUS passim gelidas disjectus in Alpes. Tibull.« — Jelezve : Joannes Kupezky pinx. Pars 4*** №. 43. — Cum Priv; Sac. Caes : Maj. — Bemard. Vogel juxta Originale sculps, et excudit Norib. 1737.« — Mezzotinto. — 35,2x25,6 cm. — Magyar Történelmi Képcsarnok lt. sz. 3719. — Szilágyi : i. m. 8. köt. 39. (képe). — Safafik : i. m. 177. — Magyar Művelődéstörténet. 4. köt. 156, 656. (képpel; mind mint magyar nemes képét közlik.).
