Folia archeologica 6. (1954)

Huszár Lajos: Kiadatlan középkori magyar pénzek

Kiadatlan középkori magyar pénzek 121 viszonyítva, hogy az csak valami elverés vagy egyéb hasonló rendellenes előállítás eredménye lehet.

1

1 Ti hát végeredményben e két példányban ismert változatot kell a C. 163. sz. főtípusának tekinteni, és ehhez kapcsolódnak az esetleges változatok (többek között az eddig C. 163. sz. alatt ismert dénár is). Ennek a ténynek a megállapítása szempontjából volt kívánatos közölni a leírt dénártípust. Albert halálától I. Mátyás trónraléptéig az ország feldúlt politikai helyzetének megfelelően a pénzverés is rendkívül kuszált képet nyújt, és az inflációs jellegű billon pénzverés eredménye, hogy hasonló különös jelenségek bukkannak fel a fennmaradt pénzanyagban. Sajnos, e korszak átfogó pénztörténeti feldolgozása még hiányzik, és így csak kiragadott esetként lehet foglalkozni a hasonló problémákkal. 9. V. László hibrid dénár В—P (CNH. II. 183B sz. lehetne). E) MOnETA • LADISLAI • DEI * (gótikus betűk) Kettős kereszt szárai közt В—

P. H) S • LADISL — AVS • REX (gótikus betűk). Álló király bárddal és országalmával. Billon, 18 mm, 0,78 g (15. ábra 9. sz.). Az érem lelhelye Szada (Pest m.). Ez a veret a C. 179. és 183. sz. dénárok hibrid verete olyan formában, hogy előlapja a kettős kereszttel és a vonatkozó körirattal a C. 183. sz. előlapját, hátlapja pedig I. László alakjával a C. 179. sz. hátlapját mutatja. Verdejegye В betűjének bizonysága szerint e dénár a budai pénzverdéből került ki. Minthogy mind a C. 179., mind a C. 183. sz. dénárnak vannak В jegyű (tehát budai veretű) változatai, e hibrid veret a verőtövek felcserélése révén e két faj egymáshoz közeli időben történt veretésére utal, és így V. László pénzei időrendjének megállapításához jó adatot nyújthat. Feltételezhető, hogy a C. 183. sz. dénár 1452-ben került kiverésre, mert az érem képe szoros egyezést mutat Hunyadi János С. 157A denárának éremképével, és ismeretes, hogy Hunyadi János és Giskra János között (aki V. László nevére veretett pénzt az özvegy Erzsébet királyné megbízásából) 1452. VIII. 24-én megegyezés jött létre, mely szerint egyforma pénzt kell forgalomba hozni országszerte ugyanazon súllyal és tartalommal.

12 А С. 179. sz. dénár veretési ideje pedig minden valószínűség szerint 1453, mert a hozzá tartozó hasonló típusú C. 180. sz. obuluson (vagy kisebb vereten) többek között К—h verdejegy is látható, ahol а К Körmöcbányát jelenti, a h pedig nyilván Konrád Hölczler nevét rejti, aki ebben az évben volt ottani kamaragróf.

1

3 Tehát e két dénár közel egymás után történt veretése — amit a hibrid dénár létezése már eleve valószínűsített — így nyomatékosabban is igazolást nyert. Miután V. László pénzeinek időrendje rendszeresen még nincsen kidolgozva, az így tett megállapítások csak egyes bizonyító adatokon alapulnak. Ennek következtében e megállapítások, az egész anyag összefüggésében vizsgálva, esetleg még némi módosulást szenvedhetnek. 10. /(réos-obulus К—

В 1533. (CNH. II. 343C lehetne). E) Négyrészű magyar címer (pólyák, kettős kereszt, Szapolyai-címer és dalmát leopárdfők). Oldalt két rozetta, fent о 1533 ° H) Mária félholdon, jobbján Jézus, oldalt К—

В. Ezüst, 11 mm, 0,19 g (15. ábra 10. sz.). 1

1 Nyilvánvaló, hogy a Corpus összeállításakor csak ez az egyetlen példányban ismert silány veret állott rendelkezésre és azért közli a Corpus ezt, mint főtípust, a másik két változat később kerülhetett az Éremtár gyűjteményébe. 1

2 Szitnyai József: A körmöcbányi békekötés 1452-ben. Tört. Tár 1884. 609. o. 1

3 Krizskó Pál: A körmöci régi kamara és grófjai. 1880. 61. o. és Matunák M. : Z dejin slobodného a hlavného banského mesta Kremnice 1928. 134—143. o. > \