Folia archeologica 6. (1954)

Huszár Lajos: Kiadatlan középkori magyar pénzek

118 Huszár Lajos E dénár évtizedekkel ezelőtt került elő — korábbi tulajdonosa bemondása szerint — Bihar községben a temető melletti kertekből. Az éremképek III. András korára utalnak, mert mind az előlapi kettős kereszt, mind a hátlapi húsvéti bárány gyakori éremkép III. András ismert pénzein. Legfőbb bizonyíték III. András korára nézve az előlapon előforduló M betú, mely anyja Tomasina Morosini nevére utal és III. András más pénzein is szerepel (CNH. I. 358., 359. és 374. sz.). A húsvéti bárány figurája nyilván a bécsi fillérekről került át a magyar pénzekre. Tehát e dénár, bár semmilyen feliratot nem visel, a közvetett bizonyítékok alapján kétségkívül III. András veretének határozható meg. 3. III. András, obulus (CNH. I. 358. dénár obulusa). E) Körvonalban koronázott mellkép, jobbjában kereszt, baljában liliomos jogar. H) M betűn álló kereszt, oldalt A—R betűk. Ezüst, 10 mm, 0,27 g (15. ábra 3. sz.). E kis érem-éremképének valamennyi eleme elárulja, hogy a veret III. András korából való. Az előlapi mellkép azonos a C. 358. sz. köriratos, tehát hitelesen III. Andráshoz kapcsolható dénár előlapi mellképével. A hátlapi kereszt gyakori éremkép III. András pénzein, az M betű — mint az előbbi dénárnál említettük — anyja nevére utal, végül az A—R betűk feloldása nyüván csak Andreas Rex lehet. Mindent egybevetve, e kis érem bizonyosan a C. 358. sz. dénár obulusának tekinthető. Az obulus éremképe általában kisebbített utánzata a hozzátartozó dénár éremképének, de itt annyi eltérés mégis észlelhető, hogy a dénár hátlapján a kereszttől kétoldalt elhelyezett két koronás fej helyett az obuluson A—R betűk foglalnak helyet. 4. Róbert Károly, obulus (CNH. II. 54A dénár obulusa). E) REGIS KARVLI.+ Kétrészű magyar címer gyöngykörben. H) Kettős kereszt, tőle oldalt fent csillag és félhold, középen két madár, lent két koronás fő. Ezüst, 12 mm, 0,39 g (15. ábra 4. sz.). Az érem hátlapi éremképe a szlavón báni dénárok képére emlékeztet, és első pillantásra Róbert Károly CNH. II. 54A. sz. báni mintára vert denárának obulusa ismerhető fel benne. А С. 54A. dénárról Schulek meggyőzően kimutatta,

4 hogy az 1324-ben kerülhetett kiverésre, minthogy a király a rendek kérésére 1323-ban új pénzfaj verését rendelte el a IV. Béla kori szlavón dénárok mintájára. Ez lenne tehát az obulus verési ideje is. Schulek a kronológiai táblázaton а С. 54A. dénárhoz beosztott — kérdőjellel ugyan — egy némileg hozzá hasonló obulust (С. II. 26.), de most a dénár tényleges obulusa előkerülvén, ez foglalja el az amúgy is kérdőjeles C. 26. sz. obulus helyét. Körirata miatt obulus jellege esetleg kétségbe vonható, de részben nagysága és súlya, főként azonban a dénárral egybevetve, kisebb rajzú éremképe nyilvánvalóan bizonyítja, hogy — bár nem íratlan pénz — mégis határozottan obulusnak tekinthető. 5. Nagy Lajos, dénár L—A. EJ REGIS hVnGARIE + (gótikus betűk). Kétrészű magyar címer. H) Pajzs, sisakdísz, oldalt L—

Л (?) betűk. Ezüst, 11,5 mm, 0,28 g (15. ábra 5. sz.). Nagysága és súlya után ítélve kétséges, hogy denár-e vagy obulus, de gondosabb vizsgálat mellett, főként a körirat előfordulása következtében 4 Schulek Alfréd : Vegyesházi királyaink pénzei és korrendjük, Num. Közi. XXV. (1926.), 153—154.