Folia archeologica 6. (1954)

Török Gyula: Halimba-Cseres X—XII. sz. temetője

Halimba-C seres X—XII. századi temetője 101 ból készített bronz hajkarika volt (XXVII. t. 11.), S-végével a lábak felé. Ba lábszárcsonton az előzőhöz hasonló hajkarika volt (bolygatáskor kerülhetett oda ; XXVII. t. 12.) ; az S-végek használatból származó kopást mutatnak. Bal lábszárcsontok mellett, a sír szegélyén kívül 13 cm-rel — valószínűleg fülkében — eldőlt cserépbögre volt (XXVIII. t. 7.). A barnás színű edény, homok és kavicsszemekkel soványított agyagból, kézzel formálva készült. Szájperemén belül és külső felületén 11 soros spirálisban futó, fogaskerékkel bepréselt díszítésű. Forgatása az óramutató járásával ellentétes irányban történt. Töredékes talprésze vizsgálatra nem alkalmas. A 200. sírban férfi 160 cm hosszú, jó állapotú csontváza feküdt. Iránya : 282°. Sírméret : 94, 56, kb. 223 cm. A jobb combcsontközép külső széle mellett ujjcsontokkal együtt bronzgyűrű volt (XXVII. t. 7.), amely ovális keresztmetszetűvé kopott az egykori négyszögkeresztmetszetűből, nyitott végei felé hegyesedő. Koponya bal szélétől 18 cm-re (oldaláig mérve) nagy cserépbögre állt (XXVIII. t. 8.). Fekete színű, díszítése forgó fogaskerékkel benyomott 7 sor négyszögekből álló spirális. Anyaga kavicsszemes homokkal soványított és rosszul kiégetett agyag. Talpa szétmállott. Belső felületén a spirálisan felrakott agyaghurkák nyoma látszik. A 622. sírban nő 153 cm hosszú, kissé mállékony csontváza feküdt. Iránya : 276°. Sírméret : 85, 57, 202 cm. Jobb medencelapát alatt tükörfémből készült, négy helyen megvastagított gyűrű volt (XXVII. t. 17.) ; két oldalát szabálytalan közű reszelt árkok tagolják. Jobb lapockacsont szélénél két nagyméretű, szíjjal megkötött S-végű, négyszögkeresztmetszetű huzalból készült bronz hajkarika volt (XXVII. t., 13—14.), aránylag kis S-véggel, amelyen a bordázat nyomai még kivehetők. Bal halántékpikkely alatt ugyancsak két kopott bronz hajkarika volt, de az előzőknél kisebbek, kerek átmetszetű huzalból készültek és S-végiikon a bordázat még jól kivehető (XXVII. 15—16.). Az utóbbi hajkarikák és a koponya között némi bőrfoszlány volt. * A temető lelettérképén kirajzolódik, hogy ahol magyar forgalmi pénzek voltak, ott nincsenek edények. Kivétel a 274. sír, amelynél Salamon pénzével együtt edény is volt (XXVI. t. 11. és XXVIII. t. 5.). Az edényes sírok legnagyobb részét körülfogják a pénzes sírok. Az edényekben csont, amelyből húsos ételre lehetne következtetni, nem volt. A bennük talált földanyag vizsgálata ételre vonatkozólag nem hozott eredményt. Ezért fel kell tételezni, hogy folyadékot (vizet, tejet, mézbort) tettek beléjük. Útravaló jellege van az edényekbe tett ital és az edényeket felváltó pénz sírbatételének. A temető több mint 120 sírjában előforduló edényeket más temetők edényeivel összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy Dunántúlon az oroszvári,

3 külföldön a Morva-vidéki temetőkben találunk hasonlókat. Főleg a temető középterületén kerültek elő az oroszvárihoz hasonló mellékletű sírok. A halimbai temető középterületén, koronglapra

4 helye3 Nemeskéri János hívta fel a figyelmet Oroszvárra. Az anyag múlt században felásott részét Sőtér Ágoston 1898-ban publikálta (A Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet Emlékkönyve 1882—1898.). 1940. után újabb sírok kerültek elő. Publikálatlanok. 4 »Koronglap« szó itt megfelel a »kerek alátét« fogalmának, amelyet Ribakov is használ a korongelv kidolgozásának előkészítő stádiuma magyarázatánál. (Ribakov Remeszlo dravnyev Ruszi 163—182.)