Folia archeologica 6. (1949)

SAÁD ANDOR ÉS NEMESKÉRI JÁNOS: A SZELETA BARLANG 1947. ÉVI KUTATÁSAINAK EREDMÉNYEI

SAÁ£>—MSMESKÉRÍ : A SZELETA BARLANG 1947. ÉVI KUTATÁSAINAK EREDMÉNYEI 75 A corticalisok egyik csoportjára jellemző az, hogy a csont köröskörül koptatott, lesimított kihegyesedő vége jobboldali, más példányokon pedig baloldali elhelyeződésű, némelyik példány basisán ütések nyomai is vannak. Lyukasztó, fúró eszköznek felelnek meg. (II. t. 4. ábra.) A III. 1. alatt babérlevél alakot utánzó csonttárgy látható, melynek felső vége erősen lekoptatott. A III. 2. alatt négyszög alakú duplaélű, jól kiélezett csonttárgyat mutatunk be, mely metszésre (inak levágására) lehetett alkalmas. A corticalisok különálló csoportját képezik azok a masszívabb véső alakú darabok, amelyeknek felső vége, illetve éle, erősen csorbult. <11. t. 8. IV. t. 2.) Ezenkívül akadnak olyan véső, vagy spatula alaiku példányok, melyek végén, mégpedig azok belső felszínén a csont kifejezetten lesímított (IV. 1.1, 3, 4, 5.). Amennyiben eze. ket használta az ősember, nyilvánvaló, hogy a csorbult munkaélűek durva, a lesímított, csiszolt végűek finomabb technikai feladatok elvégzésére szolgáltak, ületve ilyen módon' kapták az általunk leírt különböző jellegzetességüket a feltételezett munkafelületeken. А Ш. t. 4. ábrán bemutatott véső alakú corticahson kifejezett szilánkolások láthatók. Különösen kihegyesedő vége felé eső részén a csont egyik széle számos, összefolyó retussal ellátott. Basisán és végén tengelyirányban durvább ütéseknek megfelelő felületek vannak. Említésre méltó még egy kaparónak megfelelő masszívabb darab szintén kifejezetten lesímított peremmel és koptatott éllel. Ilyen formájú darabok bizonyos néprajzi analógiák alapján bőrmegmunkálásra látszanak alkalmasaknak (III. t. 5.). Az általunk ismertetett tárgyak a BorsodMiskolci Múzeum birtokában vannak. A szeletai csonteszközöknél is valószínűleg két féle jelenséggel állunk szemben, az egyik az emberi kéztől eredő, használat közben létrejött kopás és csorbulás, mely a leírt csonttárgyak munkaéleinek, munkafelületeinek megfelelően kifejezettebb, mint a tárgyak egyéb részein, mely utóbbi lesímítottság, koptatottság részben használat (fogás) nagyrészt azonban a Kadic által hangoztatott természetes behatások folytán jöttek létre. Egyébként feltehető, hogy a nagyszámban talált csonteszközök annak tudhatók be, hogy e korszak embere a Szeletában nem rendelkezett elegendő kovaanyag felett és így bizonyos célokra csontokkal pótolta a kovahiányt. Összefoglalás. Négyszögek Szintmagasság a Kadic f. vonaltól mérve Kadic által a Négyszögek az ásatás elején az ásatás végén szelvényeken jelzett szintmagasság Főbb eredmények méterekben C. 23, 24,15. C. 38, 39. 1.— 1.— 1.80 1.50 Ш, IV, S >a> HL g Csontlyukasztó. Koptatatott csont. B. 41, 42, 32, 31. B. 50, 51. B. 22,13. 2.20 2.30 2.20 3.50 2.70 2.60 :0 (IV), V, VI. 1 g> ; й g _г 73 (IV), V. g* f (IV), V. 1 ••то Babérlevélhegy, csontlyukasztó, csontlándzsahegy, primitív csonteszközök. Primitiv csonteszközök. Koptatott csontok. E. 9. 2.10 3.10 V (IV), V. Paleolith (pro. sol.) csonteszközök. Miskolc—Budapest Saád Andor és Nemeskéri Jáno*"