Folia archeologica 6. (1949)

FOLTINY ISTVÁN: A LAUSITZI KULTURA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN

FOLTINY: A LAUSITZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉNS 71 |x>ntja velük kapcsolatban ugyanaz, mint а ЫAisicsi edénnyel kapcsolatban volt.

4

4 Sajnos a bogárzói urna sem ad semilyen biztos támaszpontot az időrend szempontjából. A fentebb felsorolt összefüggések alapján a bilisicsi, bogárzói és baksi edényeket a bronzkor harmadik periódusának végére tesszük s bennük a negyedik periódusba való átmeneti formákat látjuk. A magyarországi bronzkori formák között idegen egy erősen öblösödő, hengeres nyakú, két bütyökfüllel díszített bogárzói edény (XVIII. t. 7.). Ez is a halom sírok kultúrája ausztriai csoportjával

4 s mutat kapcsolatokat, bár a lausitzi kutúrával való összefüggései

4

6 is tagadhatatlanok. Ennek a korát is a harmadik periódus végére tesszük. A már említett plasztikus díszítésű urnák továbbfejlődését látjuk egy csonkakúpos nyakú, erősen öblösödő, kétfülű, talpas edényben (XVIIs t. 5.). Az előzményekhez képest a fülek a legnagyobb öblösödésről felkerülnek a nyak aljára m maga a csonkakúpos nyak is magasabb lesz. Érdemes edényünket összevetni a felsőausztriai Poneggenből származó,

4 7 talp nélküli, fordított csonkakúpos alsó részű edénnyel, amely a Délnémetországra érvényes Reinecke időbeosztás С periódusába tartozik, tehát a halom sírok kultúrája időszakának a végét jelenti. A bogárzói urna (XVII. t. 5.) még ennél is fejlettebb formát mutat, úgy hogy a lausitzi kultúra korai formájának tekinthető. A Tószeg-D. leleteivel tartjuk egyidősnek. Még erősebb lausitzi hatásokat tudunk kimutatni a bogárzói 6. és 8. sír mellékletein, itt azonban ezek a hatások erősen keverednek a « Woeinsky Mór: Ráczegresi leletekről. Arch, firt. 1891. 53. 1. « Roska Márton: A Székelyföld őskora. ClujKolozsvár, 1929. 51. 1. 1. — Hampel József: A bronzkor emlékei Magyarhonban. Budapest L k. 1886. II. k. 1892. Ш. k. 1896. CCXXIV. t. bal alsó kép. 4

4 Lásd a 38. és 39. jegyzetet. « Wilvonseder K., Die mittlere Bronzezeit, Taf. 8. Abb. 3. — Kora a Reinecke-féle C-Stufe <u о. 162. 1.). ' 4

9 U. о. S. 164—165. Schránil J. l. m Taf. XXVII. Abb. 29. — Ebert, Reallexikon, Bd. VII Taf 196. Abb. f. « Willvonseder К., Die mittlere Bronzezeit, Taf, 43. Abb. 5. — S. 162—165. Willvonseder rámutat az tedéotyfoimáaak a lausitzi kultúrával való kapcsolatára, <i® azt még középbronzkori formának tartja. hazai elemekkel. A 6. sír urnájának (XVII. & 3—4.) magas kúpos nyaka, a fülek elhelyezkedési módja és az edény erős öblösödése mind nagyon jellemző lausitzi sajátságok,

4

8 a legnagyobb öblösödésen elhelyezkedő, hosszan elnyúlt bütyök,

4

9 a nyakon körbefutó párhuzamos vonalak,

5

0 a fülek tövét összekötő pontsorai az egymással párhuzamos körívek

5

2 viszont a hazai késő bronzkor jellegzetes díszítő elemei. Az urna korát ezen az alapon a bronzkor negyedik periódusában határozzuk meg. A guttájai urna (XXVIII. t. 16.) ennek az edénynek kevésbbé díszített és nem annyira tagolt rokonpéldánya. A 6. sír másik edénymelléklete (XVII. t. 6.) a már ismertetett korábbi formák (Bilisics, Bäks, stb.) továbbélését mutatja és kevesebb benne az idegen elem. A bogárzói 8. sír eredetileg kétfülű, durva kivitelű edénye (XVn.t.12.) is a lausitzi kultúra edényformái közé tartozik. Megfelelőjét Koroncóról,

5

3 az ausztriai Baierdorfról

5 4 és a brünnl SchwarzfeldgassebóL

5

5 ismerjük, mind a három lelőhely a lausitzi kultúrát képviseli; a legfiatalabb fejlődési fokot a schwarzfeldgassei példány mutatja. Ennek a kétfülű edénytípusnak egy váltó* zata egy hosszan elnyúlt és a fülek távolságának közepén függőleges irányú bütyökkel díszített bogárzói urna ( XVII. t. 7.), amelynek testvér* példánya a koroncói leletek

5

6 között került elő, 48 M. Ebért, Reallexikon, Bd. VIL Taf. 195! АЬЬч L — Richthofen, В. i. m. Taf. 11. Abb. е. — Топкра F.„ Bericht, S. 99. — Schránil J., i. m. Taf. XXVII. Abb. 13. 49 M illek er В., i. m. 43. 1. I. t. 30., 32., — 49. i. IV. t, 45., 48. — 51v Ív V. t. 56—58., 65—67. — 57. L III. t. 19., 22., 24., 28. — stto. 50 Tompa F., Bericht, Taf. 40. Abb. 2., 6., 9., 16. — Taf. 46. Abb. 25—26. — Milleker В., i. m. 43. 1. I. t. 30.; 49. 1. IV. t. 53.; 5L 1. V. t. 57—58., 61. stb. si Tompa F., Bericht. Taf. 40. Abb. 8—9. — Milleker В. i. m. 51. 1. V. t. 65.; 57. 1. Ш. t. 27—28. 62 Tompa F., Bericht, Taf. 40. Abb. 6., 9., 16.; Taf. 46. Abb» 14. — Milleker В., i. m. 57. 1. Ш. t, 23., stb. es Mithay Sándor: Bronzkori kultúrák Györ kornyékén. Győr szab. kir. város monográfiái első kötet©. Györ, 1942. 27. 1. XIV. t. 5. 64 j Bayer: Jungbronzezeitliche Gräber bei Baier* dorf, po. Bez. Hollabrunn, Niederösterreich. Mitteilungen der Anthrop. Gesellsch. in Wien. Bd. LXI. (1931k 55 к. Schirmeisen, i. m. S. 103—104. Abb. 3: 14, 6« Mithay S. 1, m. XVII. t. 8, 1 \> л