Folia archeologica 6. (1949)

FOLTINY ISTVÁN: A LAUSITZI KULTURA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN

64 FOLTINY : A LAUSITZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN huzamát a vatyai csoport

1

5 formakörében. A fenék közelében elhelyezett bütykök viszont a magyarádi csoport

1

6 jellegzetességei s az edénylábakat helyettesítik. A bogárzói példánynak ezzel szemben lapított feneke van s e felett vannak a bütykök. Ezek a vízszintes irányú hosszúkás bütykök a versec-vattinai kultúrcsoport

1

7 jellemző díszei s így korsónkat a harmadik periódusba helyezik. Szintén a verseci és vattinai edényekkel mutat rokonságot a bogárzói 4. sír melléklete (XVII. t. 1.). A csonikakúpos nyakú, összenyomott gömbhöz hasonló alsó részű, öblösödésén elnyúlt bütykökkel díszített, rendszerint talpas edényt mind a versed^? mind a vattinai

1

9 urnatemető leletei között megtaláljuk, sőt a szőregi temető

2

0 egyetlen versec-vattinai jellegű sírjában is fellép. A szőregi és bogárzói példányok talpnélküliek, kevésbbé tagozottak és nem annyira díszesek, mint a verseci és vattinai hasonló edények. A bogárzói edény nyakán kis fül helyezkedik el. A bogárzói és szőregi edények a verseci és vattinai példányok prototípusainak tekinthetők. Koruk a bronzkor harmadik periódusára tehető. A bogárzói leletek jelentékeny része szoros összefüggést mutat a halom siro

.iv kultúrájának ausztriai, valamint dél- és nyugatcsehországi leleteivel. A 19. sír csonkakúpos alsó részű, csonkakúpos nyakú, kétfülű urnáját (XVII. t. 10.) és a belőle előkerült bronzmellékleteket kell itt elsősorban vizsgálat tárgyává tennünk. Magának az urnának párhuzamát az alsóausztriai Kiblitz

2

1 halom sírok kul346. Taf. 6. Fig. 8. — Willvonseder a lelet korát a Reinecke-féle B-Stufe második felére helyezi. (Stufe B

2, lásd; Germania, 1924. S. 43—44.) túrájába tartozó leletei között említi Willvonseder. A két urna méretekben is megegyezik, a, kiblitzinél azonban a nyak hengeresebb s a fülek tövének magasságában vonalakkal kitöltött háromszögek helyezkednek el. Pittioni

2

2 i

s a „Hügelgräberkultur" leletei közé sorolja a 1

5 Lásd a 11. jegyzetet. 1

6 Patay i. m. 70. 1. — S. 80. Vin. 11—12. 1

7 Lásd a 9. jegyzetet. 1

8 Milleker B. i. m. 49. 1. IV. t. 45—46., 48 1

9 U. o. 59. I. IV. t. 31. 20 Folti

ny István: A szőregi bronzkori temető. Dolgozatok, 1941. 63. 1. 2

1 Willvonseder K.: Die mittlere Bronzezeit. S. 4

2 Pittionl R.: Urgeschichte, Taf. 24. Abb. 5. kiblitzi edényt. Schirmeisen

2

3 a briinni Schwarzfeldgasse-ból közli edényünk megfelelőjét. Nemcsak az edényforma, hanem a bogárzói urnából előkerült bronzok is sírunknak a halom sírok kultúrájával való rokonsága mellett bizonyítanak. Az ausztriai pitteni

2* és winklarni

2

5 — halom sírok kultúrájába tartozó — temető egy sírjában a kerekalakú és koncentrikus körökkel díszített tövises bronzkorongok (XXI. t. 1—10.) éppen úgy a spirális korongokban végződő gyűrűkkel (XXIII. t. 7—8., 12—16.) és spirális csövecskékkel (XXIII. t. 11., 17—18.) együtt fordultak elő, mint Bogárzón. Ez a tény feltétlenül a két terület között fennálló kapcsolat jele. A halom sírok kultúrájának magyarországi megjelenését Patay

2

6 a Tószeg-B periódus végére, elterjedését pedig már a Tószeg-C időszakra teszi. A mi bogárzói sírunk a halom sírok kultúrájának olyan tipikus edényformáját tartalmazta s a benne levő bronzok is olyan jellegzetesek voltak, hogy semmi esetre sem beszélhetünk e kultúra kezdő beszivárgásáról, hanem annak fejlett fokát kell e leletekben látnunk. Ezért a sír korát a harmadik periódus végére tesszük. Megemlítjük ezzel kapcsolatban, hogy Schirmeisen a brünni schwarzfeldgassei telep korát, amelynek leletei között a bogárzói edény már említett párhuzama előfordult, a középkor végére — a lausitzi kultúrát megelőző időből a lausitzi időszakba való átmenet idejére — helyezi.

2

7 A vatyai kultúra formakörében otthonos, de az ausztriai és csehországi halom sírok kultúrájának is egyik gyakori formája a bogárzói kétfülű, talpas tál (XVIII. t. 6.). Teljesen azonos példányt nem ismerünk a magyarországi leletanyagban. A forma előzményét meg találjuk a kisapostagi szórványos leletek között.

2

8 A vatyai csoport Dunapenteléről származó ansa-lu23 sohirmeisen K., i. m. S. 93. Abb. 7. 24 Willvonseder K.: Die mittlere Bronzezeit. Taf. 30. Abb. 1 2. — A spirális korongokban végződő gyűrt: Taf. 29. Abb. 2. — A spirális csövecskék említése: S. 148. 25 и. o. Taf. 38. Abb. 6—7. — A spirállá korongokban végződő gyürü: Taf. 38. Abb. 3.: a spirália csövecske: Taf. 38. Abb. 5. да Patay P., i. m. 65—66. 1. — S. 74—75. 27 Sudeta, III. S. 104. J 2ь Mozsolics A., i. m. XL t. 16. , . _ ^