Folia archeologica 6. (1949)

FOLTINY ISTVÁN: A LAUSITZI KULTURA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN

FOLTÍNY : A LAUSITZ! KULTXJRA NYOMAI SZEGED KORNYÉKÉN! A LAUSITZI KULTURÄ NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN A Szegedi Városi Múzeum bronzkori anya­gában több olyan kisebb-nagyobb leletegyüttes található, amely jórészt hamvasztásos temetke­zésből származik és szoros kapcsolatba hozható a „sírhalom"- és a lausitzi kultúrával. Az aláb­biakban e leleteket mutatjuk be. Az e csoportba tartozó leletanyag legna­gyobb része a Szeged-Alsótanyáin levő Bogárzó­tó partján került elő (1. kép 3.). Móra Ferenc végzett itt ásatást a Vér István földjén levő halmon 1930 február 29. és március 7. között s 22 sírt tárt fel. Ezek közül a 20—22. számúak szarmata koriak, 1 ezekkel tehát nem foglal­kozunk. A többieket pontos leírásban 2 az alábbi­akban közöljük: 1. sír. Mé 40 cm. Az ásatási napló szerint hat edény állott egymás mellett. Megjelölés híján ezeket nem tudjuk a leletanyagból kivá­lasztani. A fényképek bizonysága szerint két díszített bronz karperec (XX. t. 1 b., 2 a—b.) volt a sírban. 2. sír. Mé 50 cm. Egy kis urna mellett kevés égetett csont maradványa volt. Az urnát itt sem lehet a naplóval azonosítani. 3. sír. Mé 45 cm. A földön észak-déli irány­ban égetett csontváz feküdt, mellékletek nélkül. Jf. sír. Mé 35 cm. Erősen zsugorított, észak­kelet-délnyugati irányú, rossz f enntartású csont­váz mellett bronzkarperec volt, ez azonban az ásatás óta elveszett. 1 A lelet szarmata kori részét Dr. Párducz Mihály közölte: Dolgozatcik 1932. 27. 1. 76. lelőhely. — Arch. Ert. 1940. 266 L és XLVI. t. 3 Rövidítések: Mé = mélység; M = magasság; Sza = szájátmérő ; F = fenékátmérő ; T = talpátmérő ; H = hosszúság; Sz = szélesség. — Móra feljegyzései пят mindig tartalmazzák a szükséges adatokat, ezért a leleteknek az ásatási naplóval való azonosítása sok­azar lehetetlen. Az ásatás óta a leletanyag egy része veszendőbe ment. Ezeknek a fényképét közöljük. Az ásatási feljegyzések" ugyan nem említik* de a fényképanyag tanúsága szerint e sírhoz tartozott egy kúpos nyakú, ovális alsórészű, à legnagyobb öblösödésen bütykökkel díszített edény (XVII. t. 1.), amely azóta veszendőbb ment. 1i kép — Fig. 1. 5. sír. Mé 40 cm. A sírban hengeres nyakú, gömbölyű alsó részű, bütyökdíszes edény helyez» kedett el, amelynek csak a fényképe maradt meg (XVII. t. 2.). Az edényt a napló szerint tál. lal borították be, ennek azonban semmi nyoma sem maradt fenn, 6, sír. Mé 50 cm. 1. Erősen öblösödő, ma­gastalpú, kúpos nyakú, két fülű, bemélyedő vonalakkal, pontsorokkal, félkörökkel és büty­kökkel díszített urnában (XVII. t. 3—4. oldalról és felülről nézve) égetett csontok között bronztű (XX. t. 3., 5.) volt. Az urna iszapolása és ége­tése jó. Színe szürke. M 18, Szá 9, T 7.5 cm. 2. Az urnában levő becsavart fejű, sodrott szárú bronztű (XX. t. 3., 5.) kettétört. Tel­jes hossza 15 cm, i . .

Next

/
Thumbnails
Contents