Folia archeologica 6. (1949)

BANNER JÁNOS ÉS FOLTINY ISTVÁN: HARMADIK ÁSATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖKÉNYDOMBOM

BANNER—

FOLTIN Y : HARMADIK ÁSATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI* KÖKENYDOMBON 5b sehol az alap környékén nyomát sem találtuk semmiféle cölöpnek, vagy cölöplyuknak. Mint már láttuk az alap feltárása során, az alap fölött fekvő sártapasz töredék-rétegből több olyan kisebb-nagyobb-méretű égett sárkolonc került elő, amely kétségtelenül a falhoz tartozott. Ilyen sárkoloncok egymásra rakásából és azok többé-kevésbbé gondos összesímításából állott elő a házfal, fecskerakás formában, bizonyára hosszabb munka eredményeként — hogy a száradásra is jusson idő, hogy a felsőbb falrészek is szilárdul álljanak s a tetőt is megbírja a fal. A tetőnek még olyan szerkezete sem lehetett, mint a már régebben megismert kunyhónak volt

7. Valószínűleg éppen olyan faanyag fedte,mint amilyen a padozat alatt volt. Bizonyára hosszabbak voltak ezek a fák mint az alapbaágyazottak, hogy az épületnek valamelyes ereszete is legyen. Ezekre a falakon nyugvó fákra jöhetett azután a gazból, vagy szalmából, kazalszerűen felhalmozott tető, úgy, ahogy a közeli kopáncsi tanyák közt ma is megtalálhatjuk. Ennek a házformának a képzeletbeli rekonstruálása nemcsak abból a szempontból fontos, mert az újabbkőkori építkezésnek egy eddig nem ismert alakjához vezetett bennünket, hanem azért , is, mert az eddigi leleteket is más megvilágításba helyezi. Eddig a fa- vagy deszkalenyomatokat őrző sártapaszokat rendszerint a kunyhó falához, vagy tetejéhez tartozó sározás kiégett maradványainak tekintettük és ennek segítségével az őskori sártapaszos ház készítésmódjára igyekeztünk

8 következtetni. Fában szegény vidéken ez a felesleges fapazarlás csak nehezen képzelhető el. Az ismertetett építkezés a fecskerakásos alföldi építkezésnek legrégibb emléke. Ezt a kezdetleges építkezési módot Alföldünkön napjainkig kísérhetjük.9 7 Lásd a 2. jegyzetben hivatkozott közleményt. » Vajkai—Wagenhuber Aurél: Adatok az Al'sóhermád völgy és az abauji Cserhát népi építkezéséhez. Népr. Ért. 1937. 265. 1. 3—4. kép, ahol a ma is meglévő építkezésmód éppen őskori égett rögökkel van kapcsolatba hozva. » Legyen elég itt néhány olyan irodalmi adatra hivatkozni, amely az Alföld és a vele kapcsolatos területek hasonló építkezéséről tudósít. Lásd: Bátky Zsigmond: Boglyakemence alakú gabnások és egyéb építSzerencse, hogy a házalapot csak egyetlen jelenség háborgatta meg. A keleti fal mentén feküdt a lennebb ismertetendő 4. sír, amely a bronzkorban került ide, de nagyobb kárt nemtett az épület maradványaiban. A ház alatt volt a 9. gödör és a 8. tűzhely, amelyek arról tanúskodnak, hogy a ház építését megelőző időben ezen a helyen szabadtűzhely és hulladékgyűjtő gödör voltak azck a jelenségek, amelyek környékének szabálytalanfelszíne tette szükségessé a padozat hasított fákkal való kiegyenlítését. A ház alapját borító súrlapaszrétegben, illetőleg. a ház padozatán a következő darabok kerültek eló. 1. Fuletlen edény. Alsó része félgömbszerű, de lapított feneke van. Felsőrésze csoiikakúpos. Iszapolásaés égetés jó. Színe szürke. M 8, Sz 9, Б 4 cm. (V. ii.). 2. Fordított csonkakúp-alakú kisméretű edé^y.Egészen sima. Iszapolása és- égetése- közepes. SzJie szüike. M 4, Sz 5, F 3 cm. (V, 1У.)3. Magas oldalú tál. Tagolása nincs. Nem egé-szen csonkakúpos, mert oioaiai kissé ívelnek, x eremeszélén, arra merőlegesen, vízszintesen kiugró negy bütyök helj ezikeoik ei, szimmetrikus eloszt as ban. Iszu.-polása és égetése jó. Színe vöröse M 12, Sz 20, F 5cm. (V. ii.) 4.1 Magasfalú tál. Kissé ívelő oldalai vannak, de semmi tagoltsága sincs. Iszapolása ts égetése közepes. Szína szürke. M Ü, Sz 23, iV ô cm. (VI. 4.) л. torma a Körös-kultúra lábas és proíilált, talpas fenekű példád nyaival mutat kapcsolatot, 5. Szűrő edény. Alakja fordított csonkakúpos.Pereme aLatt szabalyos elosztásban hárem bütj ökiüle van. Iszapolása és égetése közepes. Színe szürke; M (>,Sz 15, F 5.5 cm. (V. i5—16.) 6. Poháralakú edény. Pereme alatt, a két ellentétes oldalon szivóka helyezkedik el. A iorma nagyon ismerős, de szokatlan az, hogy. diszítés nincs rajta.Valószínű, hogy csak tevedésból égették ki díszítés nélkül, mert e^ideig ilyet még. nem találtunk. Iszapolása és égetése közepes. Színe vörös. M 14, Sz 13, F 9 cm. (

v. i<.) 7. Csőtalpas edényke. Talpa csonkakúpos, alsórésze forui

loa Cbonkakup:cs, íeiső része csaknem neugeres. Felső részén, a perem alatt és az alsó rész érintkezésénél egy-két bütyök helyezkedik el egymassal ellentett olaalon, ae úgy, hogy a két-két s-emb^nmények a Nagy Alföldről. Népr. Ért. 1903. 313. 1. — Györjjy ístvan: A Is agy kunság és környékének népiéprtkezése. U. oít, lÖOö. 162. 1. — Banner János: Abekési magyarság népi építkezése. - U. ott, 1911. 135. 1. — Ecstídi iaivan: A debreceni ntpi építkezés. U. ott, 1912. 167—168. 1. — Gyórjjy István: Az alfolai kertesvárosok. U. oít, 1926. 120., 129. — Egy aaat 1818-ból.U. ott, 1926. 36. 1. — Bátky Zsigmond: A magyar ház eredete. U. ott, 1930. 74. 1. — Vajkai—Wayenhuber Aurél: Adatok a Budapest-környéki tót íaivak népiépítkezéséhez. U. ott, 1937. 128. 1.-5. jzt.-