Folia archeologica 6. (1949)

KOREK JÓZSEF: A ZENTA-BÁTKAI RÉZKORI TEMETŐ ÉS AENEOLITIKUS TELEP

DR. KOREK: A ZENTA—

BÁTKAI RÉZKORI TEMETŐ ÉS AENEOLITIKUS TELEH. 22Г О t A ZENT

A-BÂTKAI RÉZKORI TEA/ ' A Zentától délre 6 km-re fekvő bátkai hatom neve 1885 óta szerepel a szakirodalomban. Már 1873-ban a töltésépítési munkák során sok Bdénymellékletes csontváz került felszínre. DuÖás Gyula, aki sokat foglalkozott a Zenta körüli halmok keletkezésének és kultúrájának kérdésével

1 1882-ben próbaásatást végzett e balmon

2 és 8—10 nyújtott csontvázat talált, korongon készült edénymellékletekkel. Az akkor talált leletek a szarmata korból származnak, Bűnt azt az 1944. évi során előkerült szarmata kori töredékek hitelesítették. A töltési munkához időnkint csaknem a halom felét elhordták és közben sok rézkori sírt dúltak fel, amelyeknek edényei a helybeli gimnázium és a városháza kis gyűjteményébe kerültek. 1944-ben a töltés erősítéséhez újból földet hordtak Bátkáról s ekkor újabb csontváz került felszínre. Majoros Péter városi főmérnök a leleteket megmentette s felkérte a szegedi Egyetem Régiségtudományi Intézetét, hogy hiteleeítse a leletet. Az ásatást 1944. május 9—14 között e sorok írója végezte el. Az ásatás során hét rézkori és tizennyolc XV—XVI. századi szegényes mellékletű csontvázat ástunk ki. A temetőt még nem tártuk fel teljesen és a kedvezőtlen vetésforgó miatt a munkát, illetve a teljes feltárást későbbi időkre halasztottuk. A temető és telep leletanyagát a Zomborban lévő megyei múzeum őrzi, míg a temető anthropológiai anyagát a Szegedi Egyetem Anthropológiai Intézete kapta meg.

3 A temető és telep helyszínrajzát az első képen adjuk.

3 * Dudás Gyula: Az Alföldi halmok. A Bács-Bodtog megyei Történelmi és Régészeti Társulat Évkönyve. 1888. 80—103 1. — U. a.: Bácskai halmok és földváraklói. AÊ. 1903. 375—378. 1. 2 Dudás Gyula: Zentai régiségek. AÉ. 1885. 364. 1. 3 A sírszámok azért nem követik a sorrendet, *tert a térképen a későbbi sírok is fel vannak tüntetve. Aközben kimaradt számok ezeket a sírokat jelzik.. ^TÖ ÉS AENEOLITIKUS TELEP 1. sír. A munkások feldúlták.. Irányítása DK-ÉNy, fejjel délkeletnek. Mélysége 80 cm. Mellékletei: 1. a joibbkéz mellett törött rézkés. (XVI. t. 3.), a töredék hossza 5 cm. — 2. A fejnél erősen megkoptatott homokkőből készült fenőkő (XVI. t. 2.). — 3. Meg nem figyelt félgömb formájú edény (XVI. t 8.) ; pereme, alatt négy szimetrikusan elhelyezett bütyök, az oldalán szabálytalanul elhelyezett kisebb bütykök vannak, színe vöröses, anyaga elég durva. 2. sír. Zsugorított, bolygatott csontváz 10Ö cm. mélyen. Irányítása DK-ÉNy, fejjel délkeletnek. Mellékletei : 1. A fejnéL tejesköcsög formájú edény (XV. t. 9.), a perem alól induló két kisnyílású füllei; szürke színű, jó anyagú. — 2. Mellette kétfülű tál, a fülek irányában kissé ovális alakú peremmel (XV. t. 2) ; a fenék közepén 2X2 cm nagyságú kerek benyomás látszik. 7. sír, 90 cm. mélyen magában álló teljesen fejlett koponya. A koponyát típusa és patinája a rézkorba utalják. 8. sír. 80 cm mélyen jobboldalán fekvő, zsugorított csontváz, amelyet a medencétől kezdődően a 4. középkori sír ásásakor feldúltak. Irányítása az előbbiekkel megegyezik. Mellékletei: 1. Az arc előtt félgömb formájú domború aljú tál (XV. t. 4.) ; szürke színű, jó anyagú. — 2. Mellette félgömbformájú, az oldalán két bütyökkel díszített tálacska (XV. t. 7.) ; vörös színű durva anyagú. — 3. Az arc előtt álló harmadik edény is félgömb formájú, domború fenékkel (XVI. 1.10.), a pereméből két kisnyílású fül indul. — 4. A medence külső részénél fordított csonkakúpos aljú, kissé összetartó, hengeres nyakú edény (XV. 1.10.), a legnagyobb kiöblösödésén két kisnyílású fül van, szemközt pedig négy-négy 5 cm hosszú függőleges borda díszíti, szürke színű, elég jó anyagú. 9. sír. 120 cm mélyen jobb oldalon fekvő 178 cm-ről 80 cm-re zsugorított férfi csontváz.