Folia archeologica 5.

Párducz Mihály: Deszk-újmajori szarmatakori temető

7? —26, IX. t, 2, 3). Nem szokatlan a korszak le­letei között a VII. t. 30, 30a. ábrákon látható csatforma sem, pl. a már többször hivatkozott Kiszombor B. temető 209. sírjából is ismerünk egy hasonló szerkezetű és formájú bronzcsa­tot. 1 0 A formát jól mutató ép vaskés mindössze kettő került elő (VI. t. 31, VII. t. 22). A 16. sír kése fölött (VI. t. 31) találták a VI. t. 17. vas­karikát. A vaskésnek és a vaskarikának ilymó­don való előfordulása amellett szól, hogy a ka­rikának szíjelosztó szerepe volt, olymódon, aho­gyan azt László Gyula legutóbb rekonstruálta. 1 1 A temető fibulakészletéből mindenekelőtt figyelmet érdemel a X. t. 4. ábrán látható do­bozos fibula. Egyező példány került elő a Szen­tes-zalotai temető 10. sírjából, 1 2 de ismerünk egy példányt a már említett lovrini leletből is. Egy díszesebb kivitelű, rosszezüstből készült dobo­zosfibula került elő a Klárafalva B. temető 40. sírjából. 1 3 A temető többi fibulája az aláhajlí­tottlábú típushoz tartozik. Egyik csoportjukat a II. t. 1, la, 8, 8a. számú bronzfibulák adják. Egytagú, aláhajlítottlábú, négytekercses, felsőív­vezetésű formák. A másik csoport kéttagú, több­tekercses és felsőívvezetésű. A tűtartókat a láb oldalt aláhajlításával nyerték. Ehhez a típushoz tartozó bronzpéldányok a III. t. 3, 3a, VII. t. 29, 29a. vasból készült a VI. t. 6, 6a. fibula. Igen valószínű, hogy ez utóbbi típusból valók az I. t. 4, 11. ábrákon bemutatott példányok is (a tűtartók képzése nem figyelhető meg rajtuk). A temető tizennyolc sírja közül tizenkettő­nek volt edénymelléklele. A XI. t. 5, 8, 11. durva iszapolású edénykék meglehetősen gyakoriak a korszak sírjaiban. A XI. t. 12. kis, rovátkolt pe­remű durva típus, ezidőszerint magában áll. Rit­kán bár, de előfordulnak XI. t. 16. egyfülű durva edénynek az analógiái. Formája nem egyezik teljesen azzal az egyfülű bögrével, amelyet Csongrád-Várhátról ismerünk ; jobban hasonlít egy Szeged-öthalmi példányra. Jellemzőnek kell tartanunk azonban a XI. t. 3, 4, 6, 7, jó iszapo­lású, kis méretű szürke bögréket, amelyek min­den valószínűség szerint a provinciák területé­ről jutnak el hozzánk. Ilyenforma szürke edény­két ismerünk Szekszárdról egyet, Keszthelyről, a temetőntúli urnatemetőből három példányt (lt. sz. 3846., 3913., 3916.), Győr-Kálváriáról egyet. De provinciális hatásúnak kell tartanunk a XI. 1 0 Dolgozatok, 1931. XV11I. 9. ábra. 1 1 A. É. III. íolyam, I. kötet 96. 1., 2 : 3., 4. ábrák. 1 2 A. É. 1906. 52. 1.. 10. sír, 7. ábra. 1 3 Dolgozatok, 1931. XVI. 8a., b. ábra. t. 9. kis szürke poharat, amely legjobban Drag. 46. típusához hasonlít. Az Alföld területéről több példányát is ismerjük a típusnak, ezek közül talán elég, ha a Kecskemét-Mária városi tégla­gyár karcsúbb poharát említjük (XII. t. 8). Egészen bizonyosan provinciális eredetű forma a XI. t. 15. ábrán bemutatott kis hordó­formájú edény. Az Alföld területéről Doboz­Óvárról való az az ugyancsak kis méretű, szürke színű példány, amelyet XII. t. 9. képünk mutat be. Nagyobb méretű szürke hordót ismerünk Hódmezővásárhely környékéről (XII. t. 7a). Egyik vége lapos, a másik hegyesedő vége ta­golt (XII. t. 7b). A barbaricum területéről, Tisza­sasról való a XII. t. 6. ábra hordója is. 1 4 Pan­nónia területéről, Dunapenteléről közöl Mahler Ede egy hasonló példányt, amely római épület romjai közül került elő. A helyiségben, ahon­nan a hordó is való, Kr. u. 228-ban emelt, ere­deti helyzetben talált oltárkő is volt. 1 5 De Pan­nónia területéről valók a XII. t. 1—5. ábrákon bemutatott hordók is, amelyek ez edényforma prototípusaiként tekinthetők. Erdély területéről Portusról ismerünk ilyen hordót. 1 6 A temető edényeinek másik csoportja helyi La Téne-kori elemekből fejlődhetett. Ez edények közé tartozik a XI. t. 10.; különösen azért ér­dekes, mert a marosszentannai temetőből is is­merjük a típust. 1' Igen elterjedt a XI. t. 14. edényforma. Teljesen egyező példányokat isme­rünk Csengeléről,Tószeg-Lapos halomból, Csong­rád-Tömörkényről. A XI. t. 13. élestörésű tál­forma analógiái közé tartozik, egy a Nemzeti Múzeumban Magyarország lelőhellyel számon­tartott edény (XII. t. 11), Gyula-téglagyárból való a XII. t. 12. ábra edénye, Hódmezővásárhely­Gorzsáról való a XII. t. 13. tál. Kecskemét­Mária városi téglagyár leletei között van a XII. t. 10. ábra edénye, amely magassága miatt már nem is tekinthető tálnak. Különös érdeklődésre tarthat számot a XI. t. 17. gömbölyű testű, ta­golt nyakú edénytípus, amelynek pontos ana­lógiáját Derekegyháza-disznójárási 1. sírból ismerjük. A sírt aláhajlítottlábú fibula da­tálja. Marosszentannán találkozunk még hasonló típusú edényekkel. Ezek kissé eltérő formák, de szintén gömbölyűek, a nyak tagolása ugyan­1 4 A. Ê. 1909. 155. 1., 3. jegyzet. 1 6 A. É. 1910. 119. !.. 2. ábra. 1 6 Dolgozatok, 1937. 162. 1. 1 1 Dolgozatok, 1912. 296. 1.60:36. ., 306. I. 77 : 5 ábrák

Next

/
Thumbnails
Contents