Folia archeologica 5.

Párducz Mihály: Deszk-újmajori szarmatakori temető

7? —26, IX. t, 2, 3). Nem szokatlan a korszak leletei között a VII. t. 30, 30a. ábrákon látható csatforma sem, pl. a már többször hivatkozott Kiszombor B. temető 209. sírjából is ismerünk egy hasonló szerkezetű és formájú bronzcsatot.

1

0 A formát jól mutató ép vaskés mindössze kettő került elő (VI. t. 31, VII. t. 22). A 16. sír kése fölött (VI. t. 31) találták a VI. t. 17. vaskarikát. A vaskésnek és a vaskarikának ilymódon való előfordulása amellett szól, hogy a karikának szíjelosztó szerepe volt, olymódon, ahogyan azt László Gyula legutóbb rekonstruálta.

1

1 A temető fibulakészletéből mindenekelőtt figyelmet érdemel a X. t. 4. ábrán látható dobozos fibula. Egyező példány került elő a Szentes-zalotai temető 10. sírjából,

1

2 de ismerünk egy példányt a már említett lovrini leletből is. Egy díszesebb kivitelű, rosszezüstből készült dobozosfibula került elő a Klárafalva B. temető 40. sírjából.

1

3 A temető többi fibulája az aláhajlítottlábú típushoz tartozik. Egyik csoportjukat a II. t. 1, la, 8, 8a. számú bronzfibulák adják. Egytagú, aláhajlítottlábú, négytekercses, felsőívvezetésű formák. A másik csoport kéttagú, többtekercses és felsőívvezetésű. A tűtartókat a láb oldalt aláhajlításával nyerték. Ehhez a típushoz tartozó bronzpéldányok a III. t. 3, 3a, VII. t. 29, 29a. vasból készült a VI. t. 6, 6a. fibula. Igen valószínű, hogy ez utóbbi típusból valók az I. t. 4, 11. ábrákon bemutatott példányok is (a tűtartók képzése nem figyelhető meg rajtuk). A temető tizennyolc sírja közül tizenkettőnek volt edénymelléklele. A XI. t. 5, 8, 11. durva iszapolású edénykék meglehetősen gyakoriak a korszak sírjaiban. A XI. t. 12. kis, rovátkolt peremű durva típus, ezidőszerint magában áll. Ritkán bár, de előfordulnak XI. t. 16. egyfülű durva edénynek az analógiái. Formája nem egyezik teljesen azzal az egyfülű bögrével, amelyet Csongrád-Várhátról ismerünk ; jobban hasonlít egy Szeged-öthalmi példányra. Jellemzőnek kell tartanunk azonban a XI. t. 3, 4, 6, 7, jó iszapolású, kis méretű szürke bögréket, amelyek minden valószínűség szerint a provinciák területéről jutnak el hozzánk. Ilyenforma szürke edénykét ismerünk Szekszárdról egyet, Keszthelyről, a temetőntúli urnatemetőből három példányt (lt. sz. 3846., 3913., 3916.), Győr-Kálváriáról egyet. De provinciális hatásúnak kell tartanunk a XI. 1

0 Dolgozatok, 1931. XV11I. 9. ábra. 1

1 A. É. III. íolyam, I. kötet 96. 1., 2 : 3., 4. ábrák. 1

2 A. É. 1906. 52. 1.. 10. sír, 7. ábra. 1

3 Dolgozatok, 1931. XVI. 8a., b. ábra. t. 9. kis szürke poharat, amely legjobban Drag. 46. típusához hasonlít. Az Alföld területéről több példányát is ismerjük a típusnak, ezek közül talán elég, ha a Kecskemét-Mária városi téglagyár karcsúbb poharát említjük (XII. t. 8). Egészen bizonyosan provinciális eredetű forma a XI. t. 15. ábrán bemutatott kis hordóformájú edény. Az Alföld területéről DobozÓvárról való az az ugyancsak kis méretű, szürke színű példány, amelyet XII. t. 9. képünk mutat be. Nagyobb méretű szürke hordót ismerünk Hódmezővásárhely környékéről (XII. t. 7a). Egyik vége lapos, a másik hegyesedő vége tagolt (XII. t. 7b). A barbaricum területéről, Tiszasasról való a XII. t. 6. ábra hordója is.

1

4 Pannónia területéről, Dunapenteléről közöl Mahler Ede egy hasonló példányt, amely római épület romjai közül került elő. A helyiségben, ahonnan a hordó is való, Kr. u. 228-ban emelt, eredeti helyzetben talált oltárkő is volt.

1

5 De Pannónia területéről valók a XII. t. 1—5. ábrákon bemutatott hordók is, amelyek ez edényforma prototípusaiként tekinthetők. Erdély területéről Portusról ismerünk ilyen hordót.

1

6 A temető edényeinek másik csoportja helyi La Téne-kori elemekből fejlődhetett. Ez edények közé tartozik a XI. t. 10.; különösen azért érdekes, mert a marosszentannai temetőből is ismerjük a típust.

1' Igen elterjedt a XI. t. 14. edényforma. Teljesen egyező példányokat ismerünk Csengeléről,Tószeg-Lapos halomból, Csongrád-Tömörkényről. A XI. t. 13. élestörésű tálforma analógiái közé tartozik, egy a Nemzeti Múzeumban Magyarország lelőhellyel számontartott edény (XII. t. 11), Gyula-téglagyárból való a XII. t. 12. ábra edénye, HódmezővásárhelyGorzsáról való a XII. t. 13. tál. KecskemétMária városi téglagyár leletei között van a XII. t. 10. ábra edénye, amely magassága miatt már nem is tekinthető tálnak. Különös érdeklődésre tarthat számot a XI. t. 17. gömbölyű testű, tagolt nyakú edénytípus, amelynek pontos analógiáját Derekegyháza-disznójárási 1. sírból ismerjük. A sírt aláhajlítottlábú fibula datálja. Marosszentannán találkozunk még hasonló típusú edényekkel. Ezek kissé eltérő formák, de szintén gömbölyűek, a nyak tagolása ugyan1

4 A. Ê. 1909. 155. 1., 3. jegyzet. 1

6 A. É. 1910. 119. !.. 2. ábra. 1

6 Dolgozatok, 1937. 162. 1. 1

1 Dolgozatok, 1912. 296. 1.60:36. ., 306. I. 77 : 5 ábrák