Folia archeologica 5.

Könyvismertetések - Bibliographia

KÖNYVISMERTETÉSEK — BIBLIOGRAPHIA 127 méreteiből kitűnik, hogy a középen trónoló Juppiler két és fél ember magasságánál valamivel nagyobb volt, a két istennő pedig két és fél ember nagyságú. Megállapítható volt továbbá, hogy az ülő szobrok fülkékben voltak elhelyezve, olyan módon, hogy a kétoldalt elhelyezett két istennő kissé Juppiter felé fordult. A Juppiter szobor kiegészítésénél figyelmeztet a szerző egy brigetioi bronz szobrocskára, amely a British Museumba került. A kis bronzot pannóniai készítménynek veszi és készítéséi Domitianus császár koréra teszi. Ismételten rámutat a brigetioi kisplasztikái műhelyek jelentőségére. A brigetioi Juppiter nem csak kvalitása miatt nem lehet helyi gyártmány, különösen akkor nem, ha a készítését ilyen korai időre teszszük. A brigetioi kisbronzok közül több itáliai készítmény, egyes galliai darabokat nem is tekintve, stílusukban jól elválnak a helyi silányabb készítményektől. A pannóniai feliratos emlékek között gyakran előfordulnak olyan dedikációk, amelyek a capíloliumi triászt említik ; ugyancsak megemlíti a szerző azokat az ülő szobrokat, amelyek az isten triász egyik tagját ábrázolták. Brigelioban a táborban is feltételez capitoliumol. Fülkében volt elhelyezve egy ülő Juppiter szobor Aquincum polgárvárosában. A sok ismert aquincumi dedikáción kívül, ebbe a csoportba sorozza az eddig Venus Victrix-nek meghatározott istennő szobrát, Junonak tartva azt. Számbaveszi a dáciai ülő-szobrokal és töredékeket is. így teljes összeállítást hoz a capitoliumí triász magyarországi ábrázolásairól. A szombathelyi kolosszális szobortöredékeken kívül kisebb votiv szobrok, reliefek töredékei is találtatlak a capitolium területén. Összehasonlítva a szombathelyi szobrokat a soproniakkal. alapvető különbségeket látunk a szobrászok technikájában. Amíg ugyanis a soproni szobrokon a fúrt árnyékcsatornák felismerhetők, a savariai szobrokon a ruharedők egyszerű mélyítéssel vannak érzékeltetve. A szombathelyi szobrok tehát korábbiak és ha a soproniakat az Antoninusok korára helyezik, akkor a savariai capitolium szobrait még Domilianus korára kell lennünk. Ugyancsak a püspöki palota környékén találtakegy fehér márványból készült hatszögletű bázist. A bázis öl oldalát istenalakok díszítették : Bacchus-Liber, Mars, Fortuna, talán Juno és Mercurius. Kiegészítve, a bázison egy oszlopot képzelünk el, csúcsán Jupiterrel. A bázis hatodik oldal án kivakart felirat betűit sikerült kiegészíteni. A betűk két consul. Pompeius Collega és Priscus neveit adják nominativusban, tehát ebben az esetben mint dedikálok szerepelnek (Kr. u. 93). A dedikálás Domilianus császárnak szólt, akinek neve szintén ki volt vakarva a feliraton (Nélkülözzük az érdekes felirat kiegészített másolatát). A dedikálás a császár pannóniai tartózkodásával függ öszsze. Tudomásunk van Saváriában más építkezésekről is Domilianus korából. Fellehető, hogy a már korában is megvolt savariai capitolium isten-szobrait ebben az időben kapja, továbbá ekkor nyer elhelyezést a templomban a Juppiter oszlop is. Ennek elhelyezését ugyan zárt épületben nehezen képzelhetjük el. Az isten-szobrok megfelelnek a korai-flaviusi korban keletkezelt rómavárosi ülő szobroknak, ezek mását faragta ki itt egy itáliai mester és ezek lesznek a többi pannóniai város capitoliumainak szobor-mintái, így a soproninak is. Paulovics István, KÉSŐRÓMAI ÉS NÉPVÁNDORLÁSKORI LÁDAVERETEK. Arcaeologiai Érlesílő III. folyam, 1, 1940, 67-74 1., XVII-X1X I. Spätrömische und frühvölkerwanderungszeitliche Kästchenbeschläge 75 skk. Újabb ládavereteket közöl a szerző ; ezek egyik csoportja az ábrázolások szerint, szoros kapcsolatban áll a már korábban feldolgozott bacchikus veretekkel (Arch. Ért. 48, 1935, 54 skk), másik része azonban ezektől teljesen idegen, kidolgozásban is elülő formákat mutat. Sajnos. a régi naplózatlan anyagból előkerült leletek összetartozása egyáltalán nincs bizonyítva Az a tény, hogy a veretek egy újságba voltak csomagolva, nem bizonyíték összetartozásuk mellell, sem arra, hogy a dunapentelei IV. századi sírmező anyagából valók. Ha el is fogadjuk, hogy dunapentelei telelek, csak mint szórványos darabokat kezelhetjük a stílusban, technikában, ábrázolásmódban annyira elütő vereteket. Bizonyosan egy körből való ábrázolások a dionysikus veretek, ahol a Ihiasos menet mér ismert párducoktól vont kocsi ábrázolásának egy kisebb méretű variációjával is találkozunk. Ugyanezekhez tartoztak az álló istenalakokkal díszített lemezek. Egészen más körbe vezet a négy biztosan összetartozó veret. Ezek közül kettő négyzetes nagy kerek maszkokkal, a másik kettő téglalapalakú női ábrázolással. Ez a két fajta veret stílusban összetartozik. A homlokba nőtt hajú, felfelé kunkorodó bajuszú férfifej eredetét eldönti egy déloroszországi hasonló lemeztöredék, továbbá a kis szarmata maszkok Szentes környékéről. A maszkkal szorosan összetartozó női ábrázolás, amelyen a genitáliák ki vannak hangsúlyozva, ugyanebben a körben keresendő és nem szükséges kella-illyr exotikumokal keresni bennük. Mindkét ábrázolás apotropaikus jelentőségű. A szakállas, bajuszos maszkok feltétlenül kapcsolatban vannak a klasszikus Gorgó-fejekkel, ezeket nem lehet a gyérszőrözelű mongol faj alakjainuk tekinteni. Két nép lelelanyaga nyomul előtérbe vereteinknél, a pannóniai műipar szomszédságában három éviizedig élő szarmatáké és a Kr. u. IV—V. század fordulóján betelepülő hunoké. Nehezen képzelhető el, hogy a dunapentelei műhelyek időnkint ennyire eltértek volna a klaszszikus formáktól, hogy a szomszédos nép Ízlését kiszolgálják. Hosszú degenerálódási folyamatot látunk ilt, a klasszikus formák teljes elbarbárosodását ; inkább valószínű, hogy a betelepedő hunok hozzák magukkal ezeket a formákat a Pontus vidékéről és így igen kevés kapcsolatban vannak ezek a korábbi pannóniai veretekkel. Radnóti Aladár Paulovics István, SA VARIA CAPITOL1UMA (LE CAPITOLE DE SAVARIA). Archaeologiai Érlesílő, Année III, 1, 1940, pp. 19-33. T. III-XI. Il Capitolium di Savaria (Szombathely), p. 34 sqq. La réordination du lapidaire du Musée de Szombathely fut occasion à l'étude approfondie des fragments de statues de grandes dimensions. Il s'est avéré déjà précédemment des fragments de statues colossales des Musées de Szombathely et de Sopron que ce sont les parties de la figuration plastique monumentale de la triade des dieux du Capitole (Jupiter, Junon et Minerve). Les fragments de Sopron furent publiées il > a peu (C. Praschniker, Öst. Jahreshefle 30. 1937, p. 111 sqq.; Arch. Ért. 51, 1938, p.