Folia archeologica 5.

Korek József: Két Szeged környéki avar temető

lis Egészen különleges a 37. sír koporsós temetkezése. Itt a halott mellett a válltól a sarokcsontig 9—10, a 20. sír kapocséhoz hasonló, típusú szög feküdt. A kapcsok helyzetére pontos adatunk nincs. Agyagedények ritkák, de éppúgy megtalálhatók a gazdag, mint szegényes mellékletű sírokban. Előkerültek a Pusztamérges-B. 6., 9., 11., 12., 32., 34„ 38., a Szőreg B. temető 11., 18., 28. és 45. sírjaiból. A pusztamérgesi temető 12. sírjának kivételével, ahol kettő is volt, mindenütt egyesével fordultak elő, férfi és női sírokban egyaránt, lábszáraknál, fejnél és lábnál. Kialakult szokás edények elhelyezkedésében nem volt. Az edények két főcsoportra különülnek, u. m. korongolt sárgaszínű (I) és durva edényekre (II). 1. 1. típus. Akasztófüles bögre. Ide tartozik Szőreg-B. temető 18. (XI. t. 53) és 28. (XI. t. 52) sírjának edénye. Ilyenformájú edény több helyen élőfordul : a kiskőrösi,

4 üllői,

5 győri" temetőben. A vállon vagy a nyak alatt körbefutó barázdák díszítik. Ugyanilyen dísz van egy üllői hasonló edényen.' 2. típus. Palackforma. Ide tartozik a Pusztamérges-B. temető 9. (VII. t. 21) és 14. sírjának (VIII. t. 15) edénye. Párhuzamát a kiskőrösi temetőben találjuk.

0 3. típus. Kisméretű, enyhén kihajló peremű edény. Ide sorolható a Pusztamérges B. temető 12. sírjának edénymelléklete (VIII. t. 12). A forma egyezik a kiskőrösi temető

0 több darabjával, még a díszítő motivum is azonos a temető XXXIX. t. 10. számú edényével. II. 1. típus. Kihajló peremű zömök edény. Ide tartozik a Szőreg-B. temető 11. (XI. t. 54) és 45. sírjának (XI. t. 55) edénye, melyhez hasonló forma a kiskőrösi temetőben több is van.

1

0 2. típus. Enyhén kihajló peremű, kisméretű edény. Ide sorolhatók a Pusztamérges-B. temető 11. (VIII. t. 11) és 12. sírjainak példányai (VIII. t. 14). Párhuzamait a kiskőrösi" és győri temetőből

1

2 ismerjük. A sárgaszínű korongolt edényeknek a 4 Horváth Tibor. Üllői és kiskőrösi avar temető. A. Hung. XIX. t. 8. 6 i. m. XIX. t. 5, 6. 6 i. m. XLI. t. 8, 9, 10. 7 i. m. 10. kép. 8 i. m. XXXV11. t. 1, 5. XXXV11I. t. 4. 9 Horváth i. m. XXXIX. 10-12. 1

0 i. m. XXXIX. 20. 1

1 i. m. XXXIX. 42, 43. 1

3 i. m. XL. 10. nagyszentmiklósi körrel való kapcsolatával Horváth Tibor foglalkozott és kimutatta, hogy sárga edények a nagyszentmiklósi aranyedények utánzatai.

1

3 Jellemző darabjai a pusztamérgesi temető női sírjainak a kisméretű vedrek. Előfordulnak a 12. (V. t. 1, 2, VII. t. 20), !5. (IV. t. 62-72) és 25. sírokban jellegzetesen női mellékletekkel együtt. Ismerünk ilyen vedermaradványokat a szilágynagyfalusi halomsírból,

1

4 Bölcskéről,

15 Keszthelyről,

1

0 Závodról,

1

7 Cikóról,

1

8 Horgosról,

19 Debrecen-Haláppusztáról

2

0 és a Szeged-Kundomb 17. sz. női sírból (Szegedi Múzeum anyagában, még nincs közölve) ; a keszthelyi, cikói, 2. kép. Pusztamérges-B. 12. sír vedrének helyreállított rajza horgosi és haláppusztai példányok rekonstruálhatók. A pusztamérgesi vedrek formája elüt a fentebb jelzett vedrektől, mert, míg azok hengerformájúak, addig ezek fordított csonkakúposak. Általános mérete megegyezik a keszthelyi 1

3 i. m. 105. o. 1

1 Hampel : A régebbi középkor emlékei Magyarhonban. I. k LXVII. 1. 1

5 i. m. LXXX. 17. 1

6 i. m. XCV. 6. 1

7 i. m. CCLV. 16. 1

8 i. m. CCXXII. 8. i. m. CCCXXII1. 10. s

o Sőregi János : Vezető a Déri-múzeum régészeti osztályában, 1939.