Folia archeologica 5.

Székely Zoltán: A tekerőpataki népvándorláskori lelet

SZÉKELY : A TEKERÖPATAKI NÉPVÁNDORLASKORI LELET 105 2'5 mm, a vége íelé 3 mm. A súlya 4 gr. A másik gyűrű vékonyabb, méretei kívülről mérve 2'3 x 21 cm, a vastagsága 1'8 mm, a vége felé a legvastagabb 3 mm. A súlya 2 00 gr. A csatok (I—II. t. 2—3) anyaga ezüst, a) A csatnak a karikája köralakú, keresztmetszete kerek, a tüskéje ráhajlik a karikára, vastagabb és a keresztmetszete háromszögű, a töve íelé vastagabb. A csat-tüske alja simán levágott. A csat szíjszorító lemeze a gyűrűhöz csuklóval kapcsolódik. Méretei: teljes hossza 4 1 cm, a lemez 1'6 x 135 cm, lent 1 "25 cm, fent mérve, kissé trapezoid alakú, a karika átmérője 2 cm, a gyűrű vastagsága 5 mm, a tüske hossza hurosan mérve 2'6 cm, mivel a hegyénél ívezett. Súlya 21 gr. — b) A csatnak a karikája kissé tojásdadalakú, kerek átmetszetű, a tüske vastagabb és ráhajlik a karikára. Keresztmetszete háromszögű, üreges, nem tömör, mint a másik, a töve felé vastagabb. A csat szíjszorító lemeze kissé tojásdad s a karikához csuklóval kapcsolódik. Súlya 28 gr. Méretek: teljes hossza 4'1 cm, a szíjszorító lemez átmérője 1 '95 X 1'3 cm, a tüske hossza 2'6 cm, ugyancsak hurosan mérve, a vége hajlított. A karika nem keskenyedik el a vége íelé, legnagyobb vastagsága 8 mm. A gyűrűre egy lap van ráhajlítva, amelyet egy szegecske íog össze. A belső részen a szegecs a lemezzel együtt van öntve. — c) A szíjvég (I—II. t. 4) karikája köralakú, az á. m. 1'7 cm, kerek keresztmetszetű, a szíjszorító lemez alakja hosszúkás elnyújtott trapéz, 2'3 cm magas, 1'4 cm széles lent és 1 cm széles fent mérve. Súlya 12'5 gr. Az egyik csatnál és a szíjvégnél a szegecs átüti a lemezt, viszont a másik csatnál a belső részen a lemezzel együtt öntötték. Mindkét csat lemeze üreges, tokszerű. A leletben előkerült még 3 darab félholdalakú aranylemez (1. kép 1—3), kettőnek a belső részén kiugró csúcs volt, egyik teljesen sima, középen felül nyulványnyal, mint a legnagyobb. Méretei : a) szélessége 4'4 cm, magassága : 2'3 cm. b) szélessége : 3'6 cm. magassága : 1'5 cm. c) szélessége; 2'5 cm, magassága: 1'5 cm. A fibula hasonlóságot mutat azokkal a fibulákkal, amelyeket Perjámoson (Torontál vm.) és Újlakon (Szerém vm.) találtak s Pulszky Ferenc,

1 majd HampeP közölt. Eltérés közöttük, hogy ezeknél a fibuláknál a félköralakú fejlap mindkét oldalán egy-egy pánt húzódik végig, amelyekből emelkednek ki a gombdíszítések, a rugók egy hengerbe vannak elhelyezve. A perjámosi fibuláknál, a kengyel alsó és felső részénél háromszögalakú, gránáttal díszített arany lemézkék vannak, a tekerőpataki fibulánál egyszerű gyöngysor van. Pontosabb párhuzamot találunk a fibulára és a csatokra vonatkozólag Kovács István Marosszentannán végzett ásatásai alkalmával előkerült ezüst- és bronzfibuláknál.

8 A negyvenes számú sírban két ezüst fibulát talált, amelyek 1 Arch. Ért. 1886.^29. o. 2 Alterthiimer des frühen Mittelalters in Ungarn. Ili. 6-8. kép. 3 Dolgozatok, 1912. III. alakra nézve megegyeznek a tekerőpatakival, de a fibula feje és lába hozzá van forrasztva a kengyelhez s a forrasztás eltakarására ezüstgyűrűket használtak. Rugószerkezetük is különböző. A rugó csak egy tengelyen megy át, a másik csak a rugók rögzítésére szolgál, a tűtartó a lábhoz van forrasztva, a mi fibulánknál a rugó egy szál drótból áll, amelyik átmegy mindkét tengelyen és a tűben folytatódik. A tűtartót a fibulával együtt öntötték. A 46. sz. sírban talált bronzfibula öntött, éppen úgy, mint a tekerőpataki fibula, azonban csak egy tengelye van a tekercs részére. A 49. sz. sírban talált bronzfibula öntésmódja közel áll a tekerőpatakihoz. Az 55. sz. sírban talált fibula is nagyon hasonlít a tekerőpatakihoz, különösen, ami a fibula lábát illeti. A fibula párhuzama még a Rábapordányon (Sopron m.) előkerült fibulapár, csak ez utóbbiak kiállítása sokkal díszesebb.

4 A marosszentannai temetőben az I., II., XVII., XXIII., XXXVII. és XL., LXIII., LX1V. sz. sírokban csatokat talált Kovács István, ugyanitt előkerült még egy csat, mint szórványos lelet, ezek megegyeznek a tekerőpataki csatokkal. Az eltérés az, hogy a tekerőpataki csatoknál a tüske keresztmetszete háromszögű, ezeknél kerek. Legtöbbnél csak a gyűrű maradt meg, a lemez hiányzik. Csak az I. sz. sírból előkerült, valamint a szórványos leletben talált csat lemeze maradt meg. A XXXVI. számú sírból került elő egy kereklemezű csat. Ugyanilyen csatokat közöl Alföldi András,

5 ezeknek a tüskéje a vége felé vékonyabb. A félholdalakú aranylemezek párhuzamát a gávai leletből ismerjük.

6 A Székely Nemzeti Múzeum birtokába került pénzek leírása : 1. Hadrianus (117-138. Kr. u.) Mattingly III. 170. Coh. 1105. Előlap: IMP CAESAR TRAIAN H - ADRIANUS AUG. Császár koszorús feje jobbra néz. Hátlap : a felirat teljesen elmosódott, egy álló női alakot ábrázol. 2. Marcus Aurelius. Coh. 178. Előlap: M. ANTONINUS A VG. TR. P. XXIII. A császár jobbra néző szakállas íeje. Hátlap : FELICITAS - AUG COS III. (?) Egy álló női alak, jobb kezében a bőség szaruiát tartja, baljában lándzsát. 3. Marcus Au:elius (161-180. Kr. u.) Coh. 91. Előlap : D1VUS M. ANTONINUS PIUS. A császár jobbra néző szakállas képe. Hátlap : CONSECRATIO, egy gömbön ülő sas. 4 Alföldi András, Leletek a hun korszakból és ethnikai szétválasztásuk. Arch. Hung. IX. 5 I. m. XXXIV. t. 2, XXXIV. t. 14. 6 Arch. Ért. XXXI. 146. o. 4. kép.