Folia archeologica 3-4.

Roska Márton: A gyulavarsándi (Arad m.) laposhalom rétegtani viszonyai

46 RÓSKA: A GYULAVARSÁNDI LAPOS HALOM RÉTEGTANI VISZONYAI 46 telmében vett menekülő helyek (refugium), ahol rendesen a törzsfő tartózkodott családjával, szűkebb környezetével s ahova veszedelem idején a törzs többi tagjai is bemenekültek féltettebb javaikkal. Meglehetősen biztonságot nyújtottak, mert, mint azt Székudvaron megállapítottam, az árok annyira mély volt, hogy a Fehér Kőrös vize abba beleszivárgott s így állandóan vízzel volt tele. A jövő kutatásai majd megállapítják, hogy a telep és külvilág közti érintkezés csak egy K.7 Slí 4 Ш 1. kép. A gyulavarsándi Laposhalom alaprajza és keresztmetszete — Fig. 1. Le plan et la coupe transversale de la colline Laposhalom de Gyulavarsánd bizonyos ponton történt-e, vagy pedig esetleg két hid is közvetítette ezt az összeköttetést. Az előzetes ásatások rendjén arról győződtem meg, hogy a szőlő alá való forgatáskor nem mentek le egyforma mélységig. A felásott réteg vastagsága néhol eléri a 80 cm-t is, általában azonban 60—70 cm-nél nem több. Ilyenformán a telep alsó része, kivéve a békéscsabai és gyulai múzeumoktól felásott s a kincskeresőktől feltúrt helyeket, érintetlen és így sok hasznos tanulsággal szolgálhat, ha majd az egész halom rendszeres feltárására kerül a sor. Még egy zavaró - körülményről kell megemlékeznem: a népvándorláskori sírokat annak idején mélyen beleásták az őskori telepbe s az ilyen helyeken nemcsak az ingatlan emlékek (lakáshelyek, tűzhelyek stb.) rongálódtak meg, hanem az ingó emlékek is megsínylették a bolygatást. A rendelkezésemre álló anyagi eszközök csekély, volta miatt egyelőre arra szorítkoztam, hogy a halmot DK—ÉNy irányban egy 2 m széles árokkal átvágtam, minek rendjén itt-ott belebotlottam a békéscsabaiak és gyulaiak ásatásának nyomaiba s a kincskeresők gödreibe. Hangsúlyozom: csak magát a halmot vágtam át s nem tudtam az árkot is átvágni, vagy egy helyen, hogy annak mélységéről fogalmat szerezzek magamnak. Természetesen a szűz földig mentem le s így megállapíthattam, hogy erre egyes helyeken feltűnően vastag égett agyagréteg fekszik és hogy az első telepesek itten való életének ingó és ingatlan emlékeit egy 1 — l-l m vastag, jórészt érintetlen kultúrréteg foglalja magában. Helyenkint bemélyül a szűz földbe, amiből megint arra következtethetünk, hogy a rendszeres ásatások rendjén félig a földbe mélyített lakásokra, az ezekhez tartozó katlanokra, vermekre is lehet majd számítani. Ezek az első telepesek voltak azok, akik ennek a refugiumnak formáját, védelmi berendezkedését megszabták és megvalósították. Félig a fölbe mélyített lakásokat említek, mert pl. a szóbanforgó árok lemélyítése rendjén az egyik helyen azt tapasztaltam, hogy a négyzetes formájú lakás l-l m-re mélyült a szűz földbe. Az egyik ponton a szűz föld felett 70 cm-re akadtam egy négyzetes lakásalap sarkára, amiből megint arra következtethetünk, hogy a folytatólagos munkálatok rendjén legalább 2 érintetlen réteget lehet majd megállapítani. Ezek valószínűleg csak ásatási rétegek lesznek s tartalmuk nem fog annyira különbözni, hogy két különböző kultűrrétegről lehessen majd szó. Az árok leásása rendjén felszínre került leletek részben az aradi kultúrpalota gyűjteményében, részben a Kolozsvári Román Egyetem Régészeti Intézetében vannak. Őskori emlékek: Egy-egy ilyen telepen, mint ismeretes, a kerámika vezet. Ép állapotban kevés holmi szo-