Folia archeologica 3-4.

Banner János: Badeni leletek a szabolcsmegyei vissről

BANNER: BADENI LELETEK A SZABOLCS MEGYEI VISSRŐL 37 len kiugrás (1. kép 29). Ez az utóbbi a vissi (I. t. 6) anyagban is megvan. Előzményei ennek is messze területre vezetnek. Külföldi kapcsolatot sokkal kevesebbet ismerünk ezeknél, mint az előbbi csoportban, Csehországból

5

3 alig egy-két példány került elő, Ossarnban

5

4 is csak elvétve akadt. De megvan szlovák területen is.

5

5 Hazánk területén azonban úgyszólván mindenfelé megtaláljuk. Egyik legszebb példány a soproni Burgstallról

5

6 (IV. t. 14a—b) való, amelynél még csak az egyszerű kiemelkedés a jellemző, amely szépenívelő vonal mentén emelkedik ki az edény szájpereméből, ott, ahol a füllel érintkezik. A fül felőli kiképzése is egészen harmonikus ennek, a három szubkután füllel is ellátott árkoltdíszítésű edénynek. Ez a kiugrás nagyon otthonos lehetett Sopron környékén. Nagycenkről

5

7 hat (III. t. 2—4, 7—9), kevésbbé finom kidolgozású, árkoltdíszítésű edényről is ismerjük, többé kevésbbé mindig ilyen elhelyezkedésben. Előfordul Báta

5

8 (IV. t. 2) környékén is, egész határozott körvonalakkal Zókon,

5

9 hangsúlyozott kiugrással és kissé kevésbé kiemelkedő résszel Makáralján (IV. t. 8) és Megyeren.

6

0 De átlépi a Duna vonalát északfelé is, s a lévai Kálvária-szőlőben

6

1 (IV. t. 6) éppenúgy meg53 Stocky: i. m. XCIII. 16., XIV. 4. и Eiszeit, 1928. V. Taf. XIX. 7., 8. 5

5 Eisner: i. m. XVIII. 6. 6

6 Szombathely: Smidt gyűjtemény. 6

7 Soproni Múzeum raktárában. 5

8 Szekszárdi Múzeumban. 6

9 Pécsi Múzeum: 62—4. sz. 6

0 U. o.: 87. sz. 6

1 Munkácsi Múzeum: Lehóczky gyűjtemény 1898. találjuk, mint Garamdamásdon.

6

2 (IV. t. 7) Területünket Szederkényben 6

3 (III. t. 1) közelíti meg a legjobban. A Nemzeti Múzeum anyagában Zsámbékról és Fonyódról ismerünk hasonló példányokat. Ez a forma az előfutárja a tiszapolgári (t. kép 29) egyágú, hangsúlyozott kiugrású töredéknek, amelyet egészen tetszetős formában a már említett Tiszakeszin

6

4 (IV. t. 3a—b) is megtaláltunk, a már hivatkozott ansa lunata-szerű, hosszúkás edénnyel (IV. t. 4a—b) együtt. A vissi telep edényei közt ez a forma is képviselve van (I. t. 6). összegezve az elmondottakat, látni való, hogy ezek a vissi telepre annyira jellemző fülek, a maguk teljes kifejlődésében sehol sem jelennek meg ott, ahol a badeni kultúra legrégibb tipusú kis edényei tömegesen vannak meg. Bizonyos formában idáig is eljut ez az edény, de ez az egyetlen darab, amelyik a legrégibbnek látszó anyagból megmaradt. Azok a formák, amelyeket tőlünk nyugatra ismerünk, telepünkön nincsenek meg. Viszont az itteni formákat azokon a területeken nem találjuk meg sehol. Ez az elválasztás lehetne területi is, de sokkal inkább lehet időrendi. Bizonyítja ezt az az egyetlen forma, amelynek alsó része határozott bütykökkel van díszítve, amelyen koncentrikus körök foglalnak helyet. Ennek a példánynak a tiszasasi

6

5 edény az egyetlen közismert analógiája. Ennek kora pedig, amióta a bodrogkeresztúri kultúra körét megismertük, már nem kétséges. Díszítései alapján joggal sorozható annak a kultúrának emlékei közé. Ez pedig a vissi edény korát is későbbre határozza meg, mint ahogy azt az alföldi hiteles leletek alapján várhatnók.

6

6 Két olyan adatunk van ugyanis e kultúra időrendjére nézve, amelyek pontos stratigráfiai megfigyeléseken nyugosznak. Az egyik a kiskőrösi

6

7 rézkori temető, ahol 6

2 Ipolysági áll. gimn. gyűjteményében. 6

3 Sárospataki ref. kollégium gyűjteménye: 34/ 11. sz. 6

4 Miskolci Múzeumban. 6

5 Hampel: A bronzkor emlékei Magyarhonban. II. о CXLII. — Aberg: Bronzezeitliche und früheisenzeitliche Chronologie. Teil III. S. 29. Abb. 32. — Arch. Ért. 1887. 59. 1. 6

6 BütyöKdíszítés a már említett Zebegényi edényen, koncentrikus kördíszítés egy tátikai felfüggeszthető edényen is előfordul. 6

7 P. Z. 1931. 103. Abb. 1.