Folia archeologica 3-4.

Banner János: Badeni leletek a szabolcsmegyei vissről

BANNER: BADENI LELETEK A SZABOLCS MEGYEI VISSRŐL 33 A másik jelenség, a töröttsége folytán jellegtelenné vált urnában talált hamvasztásos temetkezés. Az urnának egyedül a füle engedi meg, hogy a kőkori formák közé sorozzuk, a cseréptöredékek, illetőleg azoknak megmunkálás módja viszont a többi leletek anyagával kapcsolja össze s így e korba tartozása nem lehet kétséges. Különösen támogatja ezt a megállapítást, a tökéletesen egyező két nagyobbméretű edény (I. t. 1; II. t. 4) anyaga, amelyeknek formáját más badeni telepről

1

0 is ismerjük. Ennek az idesorolható urnának előfordulása azt mutatja, hogy a hamvasztásos temetkezéssel a Dunántúltól távolabb eső területeken is számolnunk kell. Kérdés azonban, hogy teljesen egyidejű lesz-e ez a temetkezés a dunántúliakkal? Egyelőre annyi kétségtelen, hogy itt csak ez az egy hamvasztásos temetkezés fordult elő. Nem lenne meglepő, ha a további kutatások folyamán zsugorított helyzetű, csontvázas temetkezések is előfordulnának. Lehetővé tenné ezt az a körülmény, hogy a hamvasztásos és zsugorított temetkezés együttes előfordulását a Dunántúlról két helyről is ismerjük. Az egyik Békásmegyer,

1

1 ahol két zsugorított csontvázzal együtt egy hamvasztásos sír is előfordult, legalább is részben egyező kerámiai anyaggal, ami már magában is egyidejűség mellett tanúskodnék, még akkor is, ha ugyanez a jelenség a szakályi Öreghegy

1

2 leletei között meg nem ismétlődött volna. De a kétféle temetkezésmód együttes előfordulása nem áll meg az ország nyugati határánál sem. Leobersdorfban

1:3 ismétlődött ez a jelenség, ugyancsak részben azonos edényformákkal. Valamennyi itt felsorolt sírnál azok a korai edényformák is jelentkeznek, vagy csak azok vannak meg, amelyeknek korai voltát a Hódmezővásárhely—bodzásparti Paptanya sírjainál

1

4 már kimutattuk. A többi ismert hamvasztásos temetkezés leletanyaga, akár a simontornyai,

1

5 Szekszárd-alsótemetői,

1

6 akár a kajdacsi

1

7 vagy felsőiregi

18 sírok mellékleteit vizsgáljuk, nem hoz közelebb 1

0 Lásd a kassai múzeum ismeretlen eredetű jel legzetes kétfülű darabját (III. t. 20). 1

1 M. A. G. Wien, 1939. 166—173. 1. és Altschlesien, 1936. 6. 55. 1. 1

2 Szekszárdi múzeum: 1:39. sz. 1

3 W. P. Z. 1937. XXIV. 17—18. 1. u Fol. Arch. 1939. 18. 1. 1

5 Szekszárdi múzeum: 10:38—1., 2., 3. 1

6 U. o.: 21:33. 8. 1

7 U. o.: 3:938—1. 1., 2. 1

8 U. o.: 4:933—1. 1., 2. a vissi sír törött urnájához. Még a fonyódi

19 temetkezések sem mondanak urnánkra vonatkozóan semmit, ámbár a leletanyag egyes darabjai a vissi leletekkel rokonságot mutatnak. Azok az edények, amelyek a vissi urna korát is meghatározzák, egészen külön csoportba kívánkoznak. Jellegzetes fülképzésük, a maguk teljes kifejlődésében — eddigi leleteink alapján — kisebb területre szorítkozik csupán. Ezeknek a kifejlődött formáknak külföldi kapcsolatait nem ismerjük. Mindössze két helyen fordul elő, hazánk jelenlegi határain túl. Az egyik hely elég közel esik az itt szóbanforgó területhez. A trencséni múzeum őriz ' egyetlen példányt, amely állítólag Trencsénben 2

0 került elő. A másik példányt Bayer találta Ossarnban.

2

1 Ezek azonban csak hasonlítanak a mi példányainkhoz, de nem egyeznek azokkal tökéletesen. Egyelőre Borsod, Szabolcs, Hajdú és Abaujtorna megyék területén fordulnak elő ezek a fülképzések, de előfutárjaikat az ország nyugati határaitól kezdve, az Alföldön keresztül egész Borsod megyéig, nyomon követhetjük, sőt Csehország területén is megtaláljuk.

2

2 Csehországban nemcsak az ansa lunata fülek gyakori előfordulása, de a fül két vége közé eső ivelés tagolása

2

3 is figyelmet érdemel, bár ez merőben más, mint a mi edényeinken. Hazai leleteink közt ilyen előfutárokul tekinthetjük azokat a példányokat, amelyeknél fülek helyett, kettős, hármas csipkézést alkalmaztak. Ilyen példányok Basaharcon

2

4 (IV. t. 18), Kiskundorozsmán 2

5 (III. t. 15), és területünkhöz legközelebb, Jászberényben 2

6 (III. t. 21) fordultak elő. Ezek közül a basaharci más, a mi csoportunkhoz vezető, de már ansa lunata-szerű díszítéseket alkalmazó füles tállal (IV. t. 22a—b) és bögrével (IV. t. 17a—b) együtt került elő. Figyelmet érdemelnek ezek a basaharci példányok ázért, mert nem maguk a fülek vannak ansa lunata-szerűen kiképezve, hanem az edény szá1

9 Bericht, 1934—35. Taf. 17. 7. 2

0 Eisner: Slovensko v praveku. XV. tábla 1. 2

1 Eiszeit, 1928. Bd. V. Taf. XXII. 3. 2

2 Stocky: La Bohémé prehistorique. LXXXV, 25., 26., LXXXVI. 19., 23., 24., LXXXVIII. 6., 9., 13., XCVI. 5—9., XCVII. 5., 6., XCIX. 2., 4, C. 15., CIL 2., 5., 6., 8., 10., CIV. 9. 2

3 U. о. LXXXVI. 23. 2

4 Szombathely: Smidt Lajos dr. magángyűjteménye. 2

5 Szeged Városi Múzeum: Leltározatlan anyag. 2

6 Jászmúzeum: Jászberény, mészhomoktéglagyári lelet. 3