Folia archeologica 3-4.

Szabó Kálmán: Ásatási segédeszközök

312 BIBLIOGRAPH IA mával talált, mintegy 150 sír anyagával s így sikerült megállapítania a régi, sánccal körülvett X. századi Kiev kiterjedését és temetőjének helyét.

3 A temetőben kétféle temetkezést állapított meg. A tömeges temetkezésektípusa a IX. századból és a X. század elejéről való. Vasszegekkel összefogott koporsóban, alacsony sírhant alatt, kinyújtóztatva feküdtek a halottak. Ez a temetkezési mód a régebbi orosz régészeknél sok zavart okozott. Még A. A. Spicin is határozottan állította, hogy a nyújtóztatott temetkezés csak a XI. században válik fel vagy pedig az ásatok hiányos módszertani és rajzi ismeretei miatt csak keveset tudunk róluk s így nincsenek hiteles adataink a temetkezés módjáról. Az ismertetetett sír az első hitelesen feltárt temetkezés a síroknak ebből a típusából. A templom alapfalainak ásásakor a középhajó nyugati részében a sír négyzetes foltja a löszben jól elkülönült. Délkeleti sarkát átvágta a XIX. században épített templom egyik pillére. Mélysége a mai földfelszíntől számítva 2-90 m. Hosszában az építmény déli fala menРазрушенная часть 1. kép rendszeressé orosz földön. Ennek következtében valamennyi Kievben talált sírt ebbe a korba helyezték. A szegényes temetkezések sorában különböző időkben gazdag temetkezéseket is találtak. Ezekben vastag gerendákból, boronaházszerűen épített, lejtős tetejű, földalatti faházakban feküdtek a halottak. A sírok mellékletei élesen elütnek a szegényebb sírok leleteitől. Gazdag fegyverzet és viselet, drága ékszerek, lócsontváz, igen díszes lószerszámmal jellemző ezekre a kurgánokra. Legnagyobb részüket, sajnos, földmunkák során fedezték 3 Röviden ismertette eredményeit: M. K. Karger, Kiev történetének a feudalizmus előtti korszaka a régészeti adatok alapján. Kratkie Soobcenija. I. Leningrad, 1929. 9—10. Ugyanerről a témáról az ukrán Tud. Akad. régészeti ülésén 1939. II. 27-i ülésén előadást tartott. tén feküdt egy csontváz (1. kép), amelynek a medencétől fölfelé eső részét nem találták meg. Ügy látszik, hogy az új templom oszlopának elhelyezésénél leomlott fafedél magára vonta valakinek a figyelmét, aki azután a csontváz felső részét a ruhák és a fegyverzet egy részével együtt eltávolította. A csontváz alsó része is megsérült az új oszlop elhelyezésekor. A csontváztól balra, vagyis az építmény déli fala és a csontváz között harci balta (2. kép 19), és vaslándzsavég (2. kép 1) volt. A balta köpüjében fennmaradt a fanyél maradványa is. Az északkeleti sarokban, a felső fedél és a keleti fal omladéka alatt, igen jó állapotban találták meg a temetési inventáriumot. A sarokban feküdt néhány korongon készült agyagedény töredéke, melyekből megállapítható, hogy peremük kihajló, vállukon pedig vonalas díszítés van. Az anyagban sok a kvarc, égetésük