Folia archeologica 3-4.

László Gyula: A népvándorláskori temetők térképezéséről

266 SUR LA CARTOGRAPHIE DES NÉCROPOLES másikig folyamatosan temetkeztek. A fent felsorolt és egy csomó fel nem sorolt kérdésre ma még egyáltalán nem tudunk felelni, mert ezekkel a szempontokkal — egy-két értékes egyéni kezdeményezéstől eltekintve — eddig egyáltalán nem törődtek. A munka elindítását úgy terveztem, hogy temetőtérképeinket a fenti szempontok szerint szemléletessé kell tennünk, mert az üres sírhelyekkel telerajzolt térkép néma. Erre vonatkozólag ki is dolgoztam egy rendszert és felkérésemre Széli Márta már eszerint rajzoltatta meg térképeit. Ezekről a térképekről a következőket lehet leolvasni: tájolás, gazdag, szegény, férfi, nő, gyermek, kirabolt, bolygatatlan koporsós temetkezés vagy földsír, lovastemetkezés stb. A szükséghez képest esetleg egy temetőről több térképet is készíthetünk és ezeken a legkülönbözőbb szempontokat érvényesíthetjük. Az ilyenképen megrajzolt temetők Kolozsvár térképeinek egymásravetítéséből sok mindenre feleletet kaphatunk. A már említetteken kívül például egészen üj lehetőségeket nyítana a családi temetkezés megállapítása az embertan és örökléstan számára, az életkorok megoszlása, a szociális tagozódás stb. megállapítása, a szegény és gazdag réteg viseletbeli külömbségei, embertani és szokásbeli külömbségei a néptörténelem alapvető kérdéseire adhatnak feleletet. Ez a térképezési jelrendszer első próbálkozás, de hiszem, hogy tapasztalt ásató munkatársak sok olyan jelenségre hívják fel a figyelmemet, amelyek számbavételével kialakíthatjuk az egységes jelrendszert. Kívánatos lenne, hogy ne csak a népvándorláskori és magyar ásatásoknál valósítsuk meg ezt az eljárást, hanem a lehetőséghez képest a többi régészeti ásatásoknál is hasonlóan térképezzük a csontvázas temetkezéseket. László Gyula SUR LA CARTOGRAPHIE DES NÉCROPOLES DE L' ÉPOQUE DE LA MIGRATION DES PEUPLES Annexe à l'étude de Mlle. Márta Széli Nons devons aspirer, dans nos fouilles, à un enregistrement des faits intégral et complet. Les trouvailles non ramassables (forme des traces de cuir, des trous de pieux, du bois pourri etc.) sont parfois d'une importance égale à la plus riche trouvaille d'or. La plupart de celles-là sont telles que nous ne pouvons pas les fixer par la photographie, car elles ne se présentent que comme de pâles décolorations de la terre. A côté de la photographie, la description précise est donc absolument nécessaire, mais beaucoup plus encore la description du lieu. C'est pour faciliter celle-ci que le Musée Hongrois National a fait imprimer pour les fouilles les cartons-classeurs des squelettes. Ils rendent possible au fouilleur consciencieux de rendre compte exactement, non seulement de la situation et du rapport mutuel des trouvailles, mais aussi de stabiliser toutes ses autres expériences en dessin et nous en pouvons attendre ainsi des données de grande valeur, surtout pour les points de vue ethnologiques (costume, mode de sépulture etc.), auxquels on a prêté peu d'attention jusqu'à présent. Ce sont justement ces points de vue ethnologiques qui ont nécessité l'introduction de telles innovations cartographiques qui sont en même temps un enrichissement méthodologique des recherches archéologiques. Je motive cela brièvement ci-dessous. A côté des trouvailles plus ou moins précieuses et importantes du point de vue archéologique des tombes, prises chacune en particulier, l'aspect d'ensemble de la nécropole peut être très important du point de vue autant archéologique qu'ethnologique. Ainsi p. e. on peut poser les questions suivantes : Comment y sont situées les tombes des pauvres et celles des riches et peut-on en conclure à une pratique constante? Comment les tombes d'hommes, de femmes et d'enfants se rapportentt-elles les unes aux autres? Y a-t-il un système quelconque dans leur disposition? La nécropole prenait-elle de l'extension continûment, ou bien enterrait-on au début autour de quelques tombes éloignées l'une de l'autre et ces groupes se joignaient peu à peu, en formant des anneaux de plus en plus larges? Est-ce cela la cause que nous trouvons, dans nombre de nécropoles, des taches laissées désertes? Etc. etc. On peut voir, déjà de la position de ces questions, que l'enregistrement précis de la nécropole, ou du groupe de tombes, vus en complexe, n'est pas seulement important du