Folia archeologica 3-4.

Széli Márta: XI. századi temetők Szentes környékén

SZÉLL: XI. SZÁZADI TEMETŐK SZENTES KÖRNYÉKÉN 263 meg van ez a temetkezési szokás: Szentes—Szent Lászlón a 6., 13., 60., Csanytelek—Dilitoron a 12. sírnál. Az egyes csüngő és bronz gomb tipusok és azoknak korábbi megfelelői határozottan elkülönülnek. Idetartoznak Csanytelek—Dilitor 9. sírjának kerek csüngői (IX. t. В 18—23).

6

7 Másfajtájúak all. (IX. t. В 29—31), 13. (IX. t. В 36), 41. (X. t. В 34) sírok pitykéi.

6

8 Ezekhez hasonló a 41. sír ruhadísze (X. t. В 32).

69 Megint más tipus a 41. sírnak X. t. В 31. ábráján bemutatott pitykéje.

7

0 Végül több párhuzamát ismerjük a szentlászlói 95. sír nagyobb szívalakú csüngőjének is (VIII. t. А 10).

7

1 A következő csoportot a különböző formájú bronzgombok adják. Ide tartoznak: a dilitori temető 56. (XII. t. A 6), Szentes—szentlászlói 17. (II. t. В 14—15) és 63. (V. t. A 14) sírokból előkerült bronzgombok.

7

2 A bronzgombok másik csoportját a Szentes—szentlászlói 40. (IV. t. A 14), 45. (IV. t. A 19), 65. (V. t. В 3), 87. (VII. t. В 11), 92. (VIII. t. A 4), 111. (VIII. t. В 17) sírokból előkerült példányok adják.

7

3 Valamivel nagyobb méretű a szentlászlói 26. sírból (III. t. A 3 f.)

7

4 és a 66. sírból (V. t. В 6, 9)

75 előkerült bronzgomb. A honfoglaláskori leletekkel azonos nyílhegyeket találunk: Csanytelek—Dilitor 13. sír (IX. t. В 34) ;

7

6 Szentes—Szent László 2. (I. t. A 10—14),

7

7 13.(111. t. A 2, 5—7),

7

8 58. (IV. t. В 7—8),

7

9 60. (II. t. A 10)

8

0 sírban. Ugyancsak erre a művelődési körre mutat a dilitori 10. sír szíjelosztója (IX. t. В 25).

8

1 Szeged 6

7 Hampel József, Ujabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Bp. 1907. 207 1. 1, 2; 208 1. 2., 3. ábrákon a csüngő felső része. 6

8 Fettich Nándor, A honfoglaló magyarság fémművessége. Arch. Hung. XXI. Bp. 1937. XXXIII. t. 11 — 25., XXXIV. t. 25—51. 6

9 Mint 68. jegyzet L. t. 6. 7

0 Mint 67. jegyzet 2 t. 19—25. 7

1 Hampel József, A magyar honfoglalás kútfői. Bp. 1900. XXV. 6—9. — Mint 68. LXXI. 1—4. 7

2 Mint 68. LXXX. t. 5., CXXX. t. 6., 7. 7

3 Kenézlő 55. kép 44., de ugyanilyenek a 46—48. ábra tárgyai is. 7

4 Mint 67. 107 1. 7. U. o. 5. A honfoglaláskori hagyatékkal' kapcsolatos anyagon kívül a két temetőre jellemzők az «S» végű halántékkarikák. Két fajta fülbevaló fordul elő a temetőkben, ezek közül az egyik csak a Szentes—szentlászlóiból került elő és pedig a 17. (II. t. В 16), 19. (V. t. A 1, 5), 38, (IV. t. A 7), 67. (V. t. В 11, 15), 93. (VIII. t. A 5, 8), 107. (VIII. t. В 10) és a 108. sírból (VIII. t. В 12, 14). Meg kell jegyeznünk, hogy ebből a temetőből csupán egy halántékkarikát ismerünk (54. sír, IV. t. A 26), ezzel szemben a Csanytelek-dilitori temető sírjaira éppen a halántékkarikák jelemzők. Hasonló kivitelű fülbevaló 8

2 és vaskosabb gyűrűjű halántékkarika

83 a tokaji kincsben is előfordul. A tokaji kincs pénzei a 920—964 közötti időből valók s így az nemcsak az időrendre nézve becses útbaigazítás, hanem a kincs bizánci pénzei sejtetik, hogy a tárgyalt függőfajta honnan kerül hazánk földjére. Másik egyelőre nem bizonyítható feltevés ezt a csüngő tipust az avarkori hasonló fülbevalókkal hozza kapcsolatba,

8

4 talán annak az avar uralmat túlélő lakosságnak hagyatékaként, amelyet a honfoglaló magyarság itt talált. Az a már említett megfigyelés, hogy a szentesszentlászlói temetőben (amelyben honfoglaláskori anyag nagyobb arányban került elő, mint Csanytelek—Dilitoron) az «S» végű halántékkarikáknak csak egy példánya került elő, viszont Dilitoron jellegzetes részét teszi az anyagnak, arra a feltevésre vezet, hogy a két temető nem egykorú s hogy a Csanytelek—dilitori a későbbi. Széli Márta 7

6 Cs. Sebestyén Károly, «А sagittis Hungarorum ...» A magyarok íj ja és nyila. Dolg. 1932. VIII. 196 1. 13. kép. B

5 tipus. 7

7 U. o. A

2 tipus. 7

8 U. o. C

2 tipus. 7

9 U. o. B

2 tipus. 8

0 U. o. B

2 tipus. 8

1 Móra Ferenc, Lovassírok Kunágotán. Dolg. 1926. II. 129 1. 5. kép. 34. «2 Mint 71. jegyzet. XXVII. t. 1—6. 83 U. о. XXIX. t. 3—7. 8

4 Horváth Tibor, Az üllői és a kiskőrösi avar temető. Arch. Hung. XIX. (II. t. 1—2., 8—9., 11 — 12., 17., 18.) \