Folia archeologica 3-4.

Széli Márta: XI. századi temetők Szentes környékén

252 SZÉLL: XI. SZÁZADI TEMETŐK SZENTES KÖRNYÉKÉN 252 határozhatatlan éremtöredék; a bal lábnál vaskampó (XI. t. В 6); a jobb alsó lábszárnál tegezvasalás­darabok (XI. t. В 10—12); a bal kéznél sodrott gyűrű (XI. t. В 8) és egy meghatározhatatlan érem. 55. sír. Melléklet: kis csengő (XII. t. A 14). 56. sír. Melléklet: a két karon, „.gömbölyű bronz nyíltvégű karcsat (XII. t. A 1, 4); a nyakon félhold alakú bronz csüngő, felső oldalán granulatios dísz; kettős keret között, hullámvonal. Középső részén három aranyozott félgömb. A félhold alakú végeken kis göm­bök vannak. Alsó lapja sinfa (XII. t. A 3). U. o. két bronz átlyukasztott Constantin érem (XII. t. A 2, 5) és egy félgömb alakú bronz pityke (XII. t. A 6). 57. sír. Melléklet: a nyakon hosszas alakú szegletes kék üveggyöngy (XII. t. A 12) és egy vörös kidom­borodó, körbefutó díszítéssel ellátott gyöngy (XII. t. A 11) és átfúrt kutyafog (XII. t. A 13); a mellen két zárt bronz gyűrű (XII. t. A 8, 10), egyik (XII. t. A 8) bordázott és kigyófej díszítésű. A csontváz mellett 11—13. kép — Fig. 11—13 volt még egy kis agyagorsó (XII. t. A 7) és egy «S» végű halántékkarika (XII. t. A 9). 58. sír. Melléklet: bronz halántékkarika töredék (XII. t. A 27). 59. sír. Melléklet: két vastag, bronz halántékka­rika (XII. t. A 16, 17; egy lecsípett végű, nyilt, bronzgyűrű (XII. t. A 15). 60. sír. M: 90, F, H: 150, K. Mindkét kar ki­nyújtva. Melléklete nem volt. 61. sír. (13. kép.) M: 60, N, H: 146, K. Mindkét kar kinyújtva. Melléklet: a fej két oldalán «S» végű bronz halántékkarika (XII. t. В 5, 9); a nyakon vastag sodrott torques (XII. t. В 1), több színes, különböző alakú üveggyöngy (XII. t. В 3), köztük egy aranyozott; a torques alatt ezüst félhold alakú csüngő (XII. t. В 2), felsőlapján félholdalakú keret, két sima vonal között pseudogranulatios huzal. A félhold gömbökben végződik. Közelében negyed dénár (Szent István C. N. H. 2), mindkét karon nyilt végű bronz lemezből készült kar­csat kör és pontdíszítéssel (XII. t. В 7, 8); mindkét kézen kerek bronzgyűrű (XII. t. В 4, 6), az egyik (XII. t. В 6) nyilt végű. 62. sír. M: 80, N, H: 150, K. Mindkét kar ki­nyújtva. Melléklet a bal kéznél «S» végű bronz ha­lántékkarika (XII. t. A 26). 63. sír. M: 75, F, H: 160, K. Melléklet: a fej jobb oldalán négy, baloldalán három egymásba kap­csolt kis bronz halántékkarika (XII. t. A 18—24). 64. sír. M: 80, F, H: 170, K. Mindkét kar ki­nyújtva, az ujjak nem voltak a rendes helyükön. Mel­léklet: a lábnál sodrott, nyilt végű bronz gyűrű (XII. t. A 25). 65. sír. M: 80, F, H: 160, K. Mindkét kar' ki­nyújtva. Melléklete nem volt. Szórványként előkerült még egy nyakperec (X. t. A 17), egy «S» végű halántékkarika (X. t. A 18), egy sima végű halántékkarika (X. t. A 19) és egy Szent László (C. N. H. 31) érem. A temető síranyaga nagyjából hasonló a Szentes—Szent László XI. századi temetőhöz. Az érmek tanúsága szerint a temető Szent István korától Szent László koráig (1000—1095) volt használatban. * Azok a különbségek, amelyek az itt ismerte­tett két temető és a jellegzetes honfoglaláskori temetők anyaga között kimutathatók, nemcsak az idők jártával bekövetkező újabb fejlődési fokot jelentő változás eredményei. Az itt ismer­tetett két temető és a hozzájuk hasonló többi temetők anyagának tekintélyes része a magyar honfoglaló sírokból hiányzik. Űj hatást je­lentenek ezek, valószínűleg új népelemet is, amely ha a honfoglalás idején már itt is volt, a magyarsággal csupán a kalandozások kora után keveredik. Itt elsősorban a szlávokra gon­dolhatunk. Ebből a szempontból jelentős meg­figyelések tehetők mind a két temetőben. Elsősorban arra mutathatunk rá, hogy a ka­landozások korának sírjaiban a lóval való temet­kezés eléggé gyakori jelenség. 6 4­6 6 Jóval szórvá­nyosabban bár, de mindkét ismertetett temetőben 64—66 д f e nf jdézett irodalmon kívül lásd még: Nagy Géza, A magyarhoni lovas sírok. Arch. Ért. 1893. 223—234 1., Szendrey Ákos: Az ősmagyar temetkezés. Ethn. 1928. 12—26 1., Móra Ferenc, Néprajzi vonatko­zások szegedvidéki népvándorláskori és korai magyar le­letekben. Szeged, 1932.

Next

/
Thumbnails
Contents