Folia archeologica 3-4.

Széli Márta: XI. századi temetők Szentes környékén

SZÉLL: XI. SZÁZADI TEMETŐK SZENTES KÖRNYÉKÉN 233 gróton,

4

6 Keszthelyen és Letenyén;

4

7 Vasmegyében Zsennyén;

4

8 A Felvidéken a következő helyeken került elő XI. századi leletanyag: Beregmegyében Szolyván;

4

9 Borsódmegyében Tibolddarócon;

50 N ógrádmegyében Piliny határában fekvő Sírmányhegy délkeleti és déli oldalán;

51-5

2 Csesztvén;

5

3 a liptagergei határban fekvő Sírmány dűlőn;

5

4 a szécsényi Kerekdombon;

5

5 a rimóci szőllőben;

5

6 Zemplénmegyében Máka községben.

57 Erdélyben a következő helyeken került elő XI. századi leletanyag: Hunyadmegyében Vajda4

6 Posta Béla, Zalaszentgróti ásatás. A. É. 1895. 330—333 1. 4

7 Lisszauer A., A szláv halántékgyüriik idomairól. A. É. 1891. 333—338 1. 4

8 Márkiné Poll Katalin, A zsennyei kincs. A. É. 1932—33. 62—84 1. 4

9 Lehóczky Tivadar, A szolyvai hun sír. A. É. 1870. 201—206 1. 5

0 Nees Mechtildis, A tibolddaróci kincslelet. A. É. 1932—33. 164—174 1. 5

1 Nyári Albert br., Temető királyságunk első századából. A. É. 1902. 210—241 1. 5

2 Nyári Albert br., A pilinyi Árpád-kori temető. A. É. 1904. 50—70 1. 5

3 Nyári Albert br., Magyar temetőről Csesztvén. A. É. 1904. 359 1. 5

4 Nyári Albert br., A liptagergei magvar temetőről. A. É. 1906. 276—278 1. 5

5 Nyári Albert br., Ásatás a szécsényi Kerekdombon. (Nógrád m.) A. É. 1907. 222—231 1. 5

6 Pintér Sándor, Nógrádmegyei régiségekről. A. É. 1886. 44—47 1. 5

7 X. Y., Nagyerdei leletek. A. É. 1896. 189 1. hunyadon; 5

8~

5

9 Torda-Aranyosmegyében Várfalván.

6

0~

6

1 1. Szentes—Szent László: XI. sz.-i temető. Szentes városától É felé, a kúnszentmártoni és az ebből elágazó szarvasi úttól K-re fekszik Szent László határrész (1. kép). Területén a középkorban falu volt. Szent László falut II. Ulászló 1495-ben kelt egyik rendelete említi.

6

2 De hogy előbb keletkezett, azt az egykori határához tartozó területen feltárt temető bizonyítja. Későbbi időből nincs említés e faluról. Bizonyára a török által elpusztított többi falu sorsára jutott. Az első leletek véletlen folytán kerültek elő Tárkány Szűcs Imre Szentes—Szent László 53. sz. tanyájától mintegy 1 km-re É felé, Aradi János 62. sz. és 63. sz. szántóföldje közti területen, két, kb. 2 m magas, 80—100 m átmérőjű halmon. A bejelentett leletek alapján Csallány Gábor 1932. augusztus 8. és szeptember 24., majd 1933. október 20. és október 26. közti időben ásatott a területen. Ekkor találta meg a hajdani középkori falu temetőjét (2. kép). A sírok leírása a következő:

6

3 1. sír. M: 150, N, H: 155, K, karjai keresztbe téve mellén nyugodtak. A csontok rossz állapotúak. A csontváz felett fakoporsó nyomai voltak. A jobb oldali bordákon bronz halántékkarika (I t. A 1), a bal oldalon bronz karikagyűrű (I. t. A 3) és gyöngyszem (

I. t. A 2). 2. sír. M: 130, F, H: 165, K, jobb alkarja behajtva. A fejnél bronz fülönfüggő; a jobb felsőkarnál öt vas nyílhegy (I. t. A 10—14); jobb oldalán a bordákon vas fokos (1. t. A 16), töredékes állapotban; bal combcsont mellett töredékes állapotban lévő vas kés (I. t. A 15). 3. sír. GY, К, a csontok rossz állapotban voltak. Melléklete nem volt. 4 4. sír. M: 120, F, H: 172, K, mindkét alkar a medencébe behajlítva. Melléklete nem volt. 5

8 Kővári Ernő, Árpádkori sírok Vajdahunyadon. Dolg. 1911. II. 312—313 1. 5

9 Roska Márton, Árpádkori temető Vajdahunyadon. Dolg. 1913. IV. 166—190 1. 6

0 Jósika Aladár br., Árpádkori sírok Várfalván. Dolg. 1914. V. 121—122 1. 6

1 Roska Márton, Árpádkori temető Várfalván. Dolg. 1914. V. 125—168 1. 0

2 Zsilinszky Mihály, Csongrádvár me gye története. Bpest. 1897. I. k. 105 1. 6

3 A temetőben feltárt sírok leírását azzal a megjegyzéssel adjuk, hogy az «M» = mélység, «F» = férfi, «N» = nő, «GY» = gyermek, «H» = hosszúság, «K» = lábbal kelet felé fekvő csontváz, «DK» = lábbal délkelet és «ÉK» = lábbal északkelet felé fekvő csontváz. A méretek cm-ben értendők.