Folia archeologica 3-4.

Széli Márta: XI. századi temetők Szentes környékén

SZÉLL: XI. SZÁZADI TEMETŐK SZENTES KÖRNYÉKÉN 231 XI. SZÁZADI TEMETŐK SZENTES KÖRNYÉKÉN A magyar középkor művelődéstörténelmének régészeti emlékeit elsőnek Szabó Kálmán kezdte rendszeresen kutatni.

1 A debreceni múzeum is értékes ásatásokkal járult hozzá az alföldi magyarság középkori életének megismeréséhez

2 és közelebbről várjuk a gyulai múzeum gazdag anyagának közzétételét is. Többi vidéki 1 Szabó Kálmán, Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. (Kecskemét th. város múzeumának ásatásai. Bibi. Hum. Hist. III. Budapest. 1938.) * 2 Lásd Zoltai Lajos, Eltűnt falvak és régi helynevek Hajdúvármegye mai területén című munkáját (Debreceni Képes Kalendárium. 104—113. 1.) és a vonatkozó irodalmat: a) Zoltai Lajos, Ásatás a parlaghi templom dombján. Debr. Jel. 1908. 39—43 1. b) Zoltai Lajos, Ásatás a zárni templom dombján. Debr. Jel. 1908. 43—49 1. c) Zoltai Lajos, Ásatások a Hortobágyon. Debr. Jel. 1909. 29—34 1. d) Zoltai Lajos, A sárrétudvari Balázshalom. Debr. Jel. 1910. 43—48 1. e) Zoltai Lajos, Macs — hajdan Hosszúmacs — története és temploma Debr. Jel. 1912. 30—47 1. f) Zoltai Lajos, Ásatások a nagy- és kisgúti templomhelyeken. Debr. Jel. 1913. 49—53 1. g) Zoltai Lajos, Hol feküdt az ohati apátság. Debr. Jel. 1913. 31—42 1. h) Zoltai Lajos, A monostori templomdomb. Debr. Jel. 1911. 42—53 1. i) Zoltai Lajos, Debrecen határában elpusztult középkori templomok. Debr. Jel. 1924. 8—10 1. j) Zoltai Lajos, Kutatómunkák és kirándulások. (Ebben Andaházi, Hortobágyi halmok.) Debr. Jel. 1925. 6—7. 1. k) Zoltai Lajos, A szepespusztai templomromok. Debr. Jel. 1927. 14 1. 1) Só regi János, Középkori templom alapjának feltárása a biharmegyei Monostorpályiban. Debr. Jel. 1930. 80—83 1. m) Só regi János, Középkori sírok a debreceni Hegyes- és Ondódpuszták határán. Debr. Jel. 1932. 53— 55. 1. n) Sőregi János, A Hortobágy—görbeháti középkon templom és temető. Debr. Évk. 1934. 103—147 1. múzeumunknak XI. sz-i anyaga közül kiemelkedő jelentőségű a Csallány Gábor által kiásatott szenteskörnyéki 23 magyar temető.

3 Szíves előzékenységből közölhetek alább két temetőt, a sírleírásokat, valamint a helyszínrajzot és a térképeket is az ő adatai alapján állítottam össze, messzemenő segítségéért ezen a helyen mondok köszönetet. A XI. sz-i magyar temetőkről mindezideig nem kaptunk összefoglaló képet s így szükségesnek tartom, hogy itt legalább a tárgyalás alá vett két temetővel rokon többi temetők helyeit s irodalmát felsoroljam. Az Alföldön a következő helyeken került elő XI. századi leletanyag: Cbotigrádmegyében a Bődirévtől nyugatra lévő Pogányvár területén,

4 a szentesi határban lévő Bokrosparton,

5 a Szeged határában fekvő Bäks pusztán,

6 a Hódmezővásárhely határában a Tarjánvégen, a Kútvölgyi dűlő3 A sírok a következő helyeken kerültek elő: Békésszentandráson a Szivattyútelepen; Csanyteleken a Dilitoron; Csanyteleken Faragó Imre földjén; Csanyteleken a Síróhegyen; Csongrádon a Mámai dűlőn; Csongrádon a Bukrós parton; Derékegyházán a Rároson; Jaksor-Libahalmon; Jovákipartnál a Mámai dűlőn; Kajánon Dallos Szilágyi Antal és Bartha János földjén; Kunszentmártonnál az öcsödi határban a Vekeri romnál; Mindszent határában a Koszorús dűlőn; Szegvár határában a Cziczkazugban; Szegváron Hevesi és Révi Antal földjén, Szentes derékegyházi oldalán; Szentes határában a Kistőkén; Szentesen a Kossuth u. 38/a sz. alatti telken; Szentes határában Nagyhegyen; Szentes határában a Nagykirályságban; Szentes határában a Nagytőkén lévő Jámborhalmon; Szentes határában Szent-Ilonán, Berényi Lajos földjén; Szentes határában Szent-Lászlón és Tömörkényen a Vásártéren. 4 Farkas Sándor, Szentes- és csongrádvidéki leletekről. — A. É. 1892. 244—245 1. 5 Márkiné Poll Katalin, A zsennyei kincs. A. É. 1932—33. 6&--69 1. 6 Reizner János, Szegedvidéki leletekről. A. É. 1891. 355—358 1.