Folia archeologica 1-2.

Leszih Andor: Borsodmegyei szkíta leletek

79 LESZIH: BORSODMEGYEI SZKÍTA LELETEK A Mezőkeresztes határában levő Zöldhalom pusztán 1928. évben talált nevezetes aranyszarvas, (I. t.) lánc és pitykéből álló leletet illetőleg lásd Fettich Nándor tanulmányát. Ebből a leletből 2 pitykét őrzünk. Tiszakesziben, a Fáy kertben, egy urna (IV. t. 3) mellett (M 15, Pá 10) egy vasfokost (H 20) (IV. t. 18) és egy bronz karikát (Ám 1-9) (IV. t.19) találtak 1937-ben. A szokásos alakú tömör bronzkarika vége ellaposított gomb. A karika aranylemezzel borított. Ez a lemez kívül a szélén 1 — 1 vastagabb, közepén 3 kisebb bordázattal, belül pedig függőleges vonalakkal díszített. Ezt a leletet is a Borsod-Miskolci Múzeumban őrizzük. Miskolc és a görömbölyi Tapolca fürdő közt az u. n. Dudujkán, amely egy magas, természetes alakulatú, kerek domb, gödörásásnál 1934. évben találtak egy igen szép, zöldes patinával ellátott és vadászó gepárdot ábrázoló tükörnyélvég szobrocskát, amely szintén gyűjteményünkbe került (5. kép 2). Mérete 44—57 mm. Valamivel kisebb, mint az előbb közölt muhi-i kocsmadombi tükör állata. Szája nem olyan nyitott s a fark felkunkorodását jelző lyukacska sincsen olyan erősen érzékeltetve. Lábtartása inkább a debreceni főiskola gyűjteményében őrzött példányéhoz hasonlít. Az állat orra itt is bekötöttnek van jelezve egy bemélyített vonallal. Ezen a lelőhelyen is végeztünk próbaásatásokat, de semmiféle leletet, telepre vagy temetőre utaló nyomokat nem találtunk. Miskolc környékéről való az az u. n. létrás markolatú bronzkés, melyet Ebért közöl

9 s amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum 1915. évben vásárolt meg, mint állítólagos Miskolc környéki leletet. A Szendrő melletti u. n. Ördöggáti Csengő barlangban, hol 1933-ban végeztünk ásatást, nemcsak a diluviumban, de az újabbi kő-, bronzés vaskorban is lakott az ember. A felsőbb rétegekben a «bükki kultúra» sok szép mintájával díszített edénycserepet, bronz tokos baltát, lándzsát, késő vaskori színes- és üveggyöngyöt, átfúrt kaurikagylót, félhold alakú bronz csüngődíszt stb. találtunk, ezeken kívül egy érdekes szíjjösszefogó készséget (6. kép) csontból, amelyet már Fettich Nándor ismertetett.

1

0 A 9 cm. magas, háromágú szigony alakú csonttárgy két külső ága szakás, a középsőnek a vége le van törve. A külső, csiszolt oldalán bevágott szegély és háromszög alakú vonalakkal van díszítve. Hátlapján a középső ág függőleges irányban végig átfúrt. Ugyanilyen alakú és szerkezetű kis bronztárgy is került elő a barlangból (M 2-2, Sz 1-6). Hátsó lapján ugyanolyan átfúrással a szij áthúzására. A középső ága ennek egészen letört. Volt a leletek közt szkita tipusú háromélü bronz nyilvég (IV. t. 16), köpüs háromélű vas nyilcsűcs (M 29 IV. t. 17), arany-lemezkével borított tömör kis bronzkarika, amelynek két vége egymástól elálló, egy félhold alakú elektron karika (IV. t. 25, M 31, Sz 3-3). Testének fele domború, fele homorúan vájolt, felül lelapított és átfúrt. A barlang annyira a hegyek között, egy alig megközelíthető völgyben van (sziklás részei miatt nevezte el a nép Ördöggátnak), hogy a szkiták ottani letelepülésére alig gondolhatunk. Valószínű, hogy amint a Bükk többi barlangjaiban is az egész őskoron át éltek az emberek, ez a barlang is lakott volt és csak mint az itt élő vaskori népek által átvett szkita tárgyakról lehet szó, így e leletek csak az ilynemű emlékek elterjedési területére nézve adnak adatokat. Meszes község határában, a Barakonyi lejtőn Thuránszky István földbirtokos urna-sírokat ásatott ki, amelyekben szkita fokosok és karperecekvoltak. A tárgyakat múzeumunkban helyezte letétbe s pontos megfigyeléseit is közölte velünk. Az urnasírok itt sem mélyen, 30—50 cm.-re voltak a felszíntől. A sírok elhelyezésében rendszer nincsen. 1. SÍRBAN. Vékonyfalú, kihajló peremű, magasfülű bögre (IV. t. 31, M 5-5), rajta egy vasfokos (IV. t. 27, M 17-5), az egyik vége gömbalakú, másik baltaszerű. Volt még a bögre mellett egy vaskés (IV. t. 28, H 13). 2. SÍRBAN. Széles nyilású hasas, füles edényke (IV. t. 32, Pá 9), égett csontokkal, rajta az előbbihez hasonló, de valamivel nagyobb gömbösvégű vasfokos (IV. t. 20, H 18-5), egy vaskés (IV. t. 24, H 18), két bronztű, az egyik gömbös végű (IV. t. 23, H 16-5) két darabban, bevágott függőleges és zegzugos vonaldísszell, a másik tű díszítetlen és csonka (IV. t. 22). Egy bronz huzal is volt a sírban (IV. t. 21, H 8). 3. SÍRBAN. Vékonyfalu füles agyagedény (M 6-5, Pá 6-5) erősen kihajló peremmel. 4. SÍRBAN. Magasfülű széles kis agyagedény, pereme kihajló (M 7-2). 5. SÍRBAN. Durva falu, széles, nagyfülű edény (IV. t. 26), hasán ferde irányú bevágások (Pá 6-8). Melléklet: két vaskés töredék (IV. t. 30) és egy rendes formájú, tehát nem gömbösvégű vasfokos (IV. t. 29, H 17). 6. SÍRBAN. Urnának apróra tört darabjai. Egyik kis cserépen bütyök. Csontok voltak benne és egy orsókarika. 7. és 8. SÍRBAN urnatöredékek.