Folia archeologica 1-2.

Leszih Andor: Borsodmegyei szkíta leletek

87 LESZIH: BORSODMEGYEI SZKÍTA LELETEK t. 4—6). A legnagyobb, kissé kihajló peremű urna (M 31, Pá 15) hasán — nem amint szokásos, vízszintes —, hanem függőleges irányú két hosszúkás, keskeny bütyök. A másik urna testének hasperem feletti részén 4 bütyök, a perem alatt 2 lyuk az edény felfüggesztésére (M 24, Pá 14). Bögre (M 8, Ám 10*5) nagy széles füllel, nyakán kezdetleges vonalbevágással. A Kocsmadomb közepe táján, szórványos leletként, valószínűleg az 1931—32. évben egy igen szép és teljes épségben megmaradt szkita bronz tükör került napfényre, amelyről az 1932. évi ásatás alkalmával szereztünk tudomást. Keményfy Béla ónodi állatorvos, a környék régészen biztos és kielégítő választ nem kaptunk attól, aki találta. A Kocsmadombnak a község felé eső részén akkor már felhányt földterületen ásta ki, körülbelül olyan mélyről, mint az urnasírokat ott általában találtuk. Állítása szerint edénycserepek is voltak közelében. Tehát esetleg urnasír melléklete lehetett, ami fel is tehető, mert az urnatemető területe volt az a hely is, ahol találta. Gondosan megásattuk a kijelölt helyet, de felbolygatott földrétegeken és jelentéktelen cserépdarabokon kívül mást nem találtunk. Az a körülmény, hogy úgy ezen, mint az alább leírandó dudujkai, valamint a pókafalvi lelet «farkasának» orra körül, a száj felett, egy 6. kép. Csont tegezdísz a Csengőbarlangból. — Fig. 6. Bone ornament of a quiver from the cave of Csengő. szeti emlékeinek lelkes kutatója, Ónodon rátalált az időközben odakerült tükörre s azt a múzeumba juttatta (7. kép). A tükör ugyanolyan, mint a pókafalvi és az oláhzsákodi leletből származó.

6 Bővebb leírása itt tehát csak ismétlés lenne. Mérete is megközelítőleg ugyanaz (341 cm. A korong 18-1, a nyél H 16). A korong peremmagassága 1 cm. A tükörnyél felső végén az agancsát hátravető, lábait összehúzó szarvas, az alsón pedig egy kunkorodott farkú, magaslábú állat van, amelyet az eddigi leírásokban farkasnak vagy lónak határoztak meg. A tükrön semmiféle égési nyom nem található, de a csiszolás nyomai sem állapíthatók meg. Bár nyomoztunk utána, hogy milyenek voltak a leletkörülmények, erre nézve egémély és jól észrevehető s az állat fejét körülfogó bevágás van, el kell ejtenünk azt a feltevést, hogy itt egy szarvast űző farkasról, tehát egy természeti állatűző jelenetről van szó. A bevágás, a szájlekötés betanított állatra utal. A szájlekötést, kötőféket Téglás Gábor is kiemeli, ő farkas helyett pusztai lovat sejt az állatban.

7 Keményffy Béla figyelmeztetett arra, hogy nemcsak ez, de általában az állat alakja is inkább egy vadászó gepárdra, mint farkasra mutat. Az állat lábainak szokatlan hosszúsága, a fülek konyultsága, az orr, illetve a fej széles tömpesége s a farknak a macskafajokra jellemző felkunkorodása a gepárd jellemző vonásai. A farkasnak nincsen olyan széles feje, füle felálló, farka lompos, de nem kunkorodó, már pedig a kunko-