Folia archeologica 1-2.

Csallány Gábor: A szentes - nagyhegyi kora-vaskori bronzlelet

58 CSALLÁNY G.: A SZENTES-N AGY HEGYI KORA-VASKORI BRONZLELET A SZENTES-NAGYHEGYI KORA-VASKORI BRONZLELET Szentes északkeleti részén, közvetlen a város szélén terül el az u. n. Nagyhegy, terjedelme alig több két négyzetkilométernél, magassága pedig — a természetes homokképződményű dombháton — a rendes földszint magasságánál, 1—4 és az egyes helyeken azokon emelt mesterséges legmagasabb halmoknál is csak 8—9 méter. E terület vízvédett magaslati hely, amelynek közelében a hajdani Veker folyó folyt és e mellett nagy síkság, legelő terült el, a hely tehát a létfenntartás szempontjából embernek, állatnak egyaránt fontos volt, így a Magyarországon, illetőleg az Alföldön megjelent mindenkori népeknek kedvelt települési helye volt. A Nagyhegyen találták eddig, a kőkortól kezdve az árpádházi királyok koráig a szentesi múzeum legtöbb régiségleletét. A most szóban levő lelet e területről már a harmadik u. n. öntőműhely maradvány. Az első Farkas Sándor ajándékaként, 1892-ben, a Magyar Nemzeti Múzeumba került.

1 Ebben is van egy olyan vödörperemrész, mint a mostani leletben. A második lelet, melyet 1932-ben Váczi Imre örököseinek szőlőjében találtak és a szentesi múzeumban van, még nincs ismertetve. 26 sarló, illetőleg darabjai, 1 kard, 2 lándsa töredékei, 1 gombostű és 1 drb. öntőrög alkotják a leletet. Az itt ismeretetett, időrendben harmadik, leletet 1938-ban Komlósi Sándorné szőlőjében találták a földforgatást végző munkások egy csomóban, 90 cm. mélyen. Egyikük, Szürszabó László, hozta be a tárgyakat a szentesi múzeumba. A lelőhely a Nagyhegy ÉNy szélénél, egy magas halom közelében fekszik. A lelet valószínűleg egy ott lakó bronzműves műhelyének részben öntésre szánt anyaga, részben kész áruja volt, a tárgyak közt vannak félig kész darabok is. A leletet két bogrács, két bogrács töredéke, egy vödör részlete, harmincöt karperec, öt sarló, két tokosvéső, ill. balta, három szárnyasvéső töredéke, egy kardmarkolat toldalékrész, egy bronzcsöngő és négy öntőrög alkotja, összesen tehát 56 darab bronztárgy került napfényre. A munkások elbeszélése szerint a lelőhelytől kis távolságra, egy helyen hamus réteget találtak. Vaseszköz, vagy más vastárgy nincs a leletben. A bronzedények alakja és díszítése a hazai és a külföldi párhuzamok alapján a leletet a korai vaskorból keltezi. Megközelítőbb időmeghatározást főleg az észak- és délolaszországi készítményekkel való összevetés adhat. A vödör párhuzamaiként Magyarország területéről az eddig talált böszörményi és sényői példányokat hozhatom fel.

2 Az északi, egész Skandináviáig terjedő leleteket, valamint a dállyai és a pentzlawitzi (Ny. Poroszország) edényeket Reinecke ismertette.

3 Ezek alapján a nagyhegyi lelet korát az u. n. régibb Villanova, vagy a bolognai Bennaci korszakokkal egyidőre, a Kr. e. 1000—800 közötti évekre tehetjük. I. EDÉNYEK BRONZBOGRÄCS (I. t. 1). 2 mm V, fenekénél 0-8 mm-re vékonyodó lemezből kalapálták; Ám 220 mm, Öá 225 mm, M 130 mm, Fá 80 mm, iiefelé domborított része 60 mm. Sima fogantyupárja, végei fele arányosan vékonyodik, legnagyobb V 8 mm. A perem alatt 3—3 szeggel odaerősített 15 mm Sz lemezből kinyúló rombuszalakú fülbe kapcsolódik. A fogantyúk külső része erősen domborodik, belső felük lapos. A fültartó lemez szegeinek V-a 6 mm. Közvetlenül az edény pereme alatt 3 mm Sz-ü váltakozóan jobbra és balra dülő vonalakból poncolt sáv következik. A szaka, szok H-a 60, 80, 65, 20, 35, 55, 65, 70, 60 és 65 mm. Ez alatt 3 mm Sz, az edényt egészen körülfutó, három bemélyített vonalból álló sáv van. Közvetlen ez alatt, 15 mm Sz-ben, felfelé hajló szárakkal, váltakozóan, félholdalakok, vízszintes vonalak és bemélyített pontdudorokból álló sáv van. Az egyik fültartónál, annak terjedelméig, vagyis 90 mm-re, az egész 15 mm-res sávban, egymásalatti 6—6 csak félhold alakú díszítés ettől jobbra, 80 mm terjedelemben a sáv közepén, hármas bemélyített vonal által elválasztott részben, felül és alul, egymásalatti 2—2 félholdalakú díszítés. Ettől jobbra, bemélyített pontokkal kezdődően, 65 mm hosszban, tizszer egymásalatti 6 és 7 félhold; közben megint a két holdsor, majd négyes holdsor után, függőlegesen bemélyített pontok; ismét a félholdak és kettős pont-