Folia archeologica 1-2.

László Gyula: Egy régensburgi vállkő

KÖNYVISMERTETÉSEK— BIBLIOGRAPHIE 225 római szentendrei temető példáin kiindulva, vázolja a pannóniai ókeresztény temetési szokásokat. Sajnos, pro­vinciális kutatásunkban még hiányoznak a megfigyelések a sír-ritusra, még nehezen választhatjuk el a pogány és keresztény temetkezési szokásokat a Kr. u. IV. sz.-ban. Az ókeresztény épületek díszítéseiről, a keresztény ipar­művészet ágairól (üveg, bronz) Nagy Lajos egy-egy ki­váló összefoglalását régebbről ismerjük, itt csak a főbb művészeti irányokat említi meg újra. Sajátos része a pannóniai bronzművességnek a jelenetes ládaveretek. Eddig főleg a keresztény tárgyú jelenetes veretekkel foglalkoztak és itt ismét Nagy Lajos volt az, aki külö­nösen behatóan tárgyalta ezt a csoportot, de ebben a cikkben is összegezte a pannóniai veretekhez fűződő problémákat. Bár az egyéb, nem keresztény tárgyú láda­veretek részletes ismertetése előtt végleges eredményekre nem juthatunk, már most figyelmeztet Nagy Lajos arra a sokféle egymást keresztező művészeti irányra, amely a pannóniai műhelyekben készülő ládavereteket befolyá­solták. Különösen kitűnik ez a sokrétű egymásrahatás újabban Kádár Zoltán munkájában, mikor a pannóniai ládaveretek ókeresztény ábrázolásait kizárólag ikono­gráfiái szempontból vizsgálta. 1 1 PANNÓNIA ÓKERESZTÉNY EMLÉKEINEK IKONOGRÁFIÁJA. Budapest, 1939. 2 SZENT QUIRINUS SAVARIAI BAZILIKÁJÁ­NAK FELTÁRÁSA (Vasi Szemle 5, 1938, 138 skk). LA BASILICA DI S. QUIRINO NELL'ANTICA SA­VARIA (Estratto da Corvina 1938). A «Pannónia sacra» Nagy Lajos nagyszerű kutató­tevékenységének eredménye. Nagy munkája mellett nem véletlen, hogy ilyen nagy tömegben mutat be új pannó­niai ókeresztény leleteket. A leletfelsoroláson túl Nagy Lajos összefoglalólag tárgyalja Pannónia ókeresztény régészeti problémáit is, úgy, hogy ezen a speciális terü­leten cikkében biztos tájékozódást nyerünk a kutatás mai állásáról. A véletlennek köszönhető, hogy a cikk meg­jelenése után újabb fontos ókeresztény leletek kerültek elő Pannónia különböző részein. így Paulovics István kiásta Szent Quirinus basilicáját Szombathelyen, 2 ahol egy újabb cella trichora is került elő. Pécsett egy hét apsisu basilica hozott változatosságot az ókeresztény emlékanyagban, amely különösen fontos a helyi keresz­ténység továbbélésére. 3 Ságváron (a Balaton mellett) pedig IV. sz.-i sírmezőben temetőkápolna jött elő, míg a sírokban ókeresztény ládaveretek és Krisztus-mono­grammos fibulák kerültek felszínre. 4 Látjuk, mint bővül szinte évről-évre az a kép, amelyet Nagy Lajos állított elénk «Pannónia sacra» dolgozatában, széles hátteret adva Pannónia ókori egyháztörténetének, amely csak nemrégen nyert összefoglalást. 5 RADNÓTI ALADÁR 3 Gosztonyi Gy., A PÉCSI SZENT PÉTER SZÉ­KESEGYHÁZ EREDETE. Pécs, 1939, 97 skk. 1. 4 Publikációja rövidesen megjelenik az Archaeologia Hungarica egyik kötetében. 5 Nagy Т., A PANNÓNIAI KERESZTÉNYSÉG TÖRTÉNETE A RÓMAI VÉDŐRENDSZER ÖSSZEOM­LÁSÁIG. (Diss. Pann. II. 12) Budapest, 1939. Lajos Nagy, PANNÓNIA SACRA. (Libro commemorativo al 9000 anniversario della morte del re Santo Stefano, Volume I, pag. 29 e sgg.) Budapest, 1938. Molti fra gli indagatori dei monumenti archeologici della Pannónia trattarono ancora immediatamente da­vanti alla guerra mondiale con molto dubbio i monu­menti paleocristiani di questa provincia» Oltre agli spiccanti oggetti paleocristiani conosciuti da molto tempo (tale era il cubicolo dipinto di Pécs) veramente pochi monumenti offrirono dati precisi alla storia dei primi secoli del cristianesimo nella Pannónia; avemmo stra­ordinariamente pochi dati intorno alla vita cristiana della limes Danubiana. Negli ultimi due decenni, il grande slancio delle ricerche archeologiche sostituiva le mancanze precedenti; cosi siamo debitori special­mente a L. Nagy delle sue attività di scavatore e indagatore, che oggi i monumenti paleocristiani della Pannónia non restano indietro, nè di numero, né di importanza a simili monumenti di altre province. E questa materia di monumenti che riceviamo nell'articolo di L. Nagy. Attraverso alla rappresentazione dei monu­menti paleocristiani, riassumendo un lavoro di ricerche di venti anni, ei fa conoscere una materia cosi potente, la quale non soltanto documenta degnamente il lavoro d'indagazione dell'archeologia ungherese, ma dà un vasto fondamento all'archeologia cristiana della Pan­nónia. L'articolo di L. Nagy si divide in due parti. Dapprima tratta regionalmente i monumenti paleo­cristiani della Pannónia, aggruppandoli intorno a sin­goli maggiori centri di culto,. Nella seconda parte, raccogliendo secondo gli oggetti la materia dei monu­menti, rischiara le questioni legantesi ai singoli gruppi (architettura, arti decorative) e, rilevando la loro im­portanza ecclesiastica, dedica una speciale attenzione ai nessi di questi gruppi con le province attigue. L' enumerazione delle trovate paleocristiane è parti­colarmente preziosa per noi, perchè non soltanto enu­mera tutti i simili monumenti, ma menziona anche i dati, incerti della letteratura precedente, tali necropoli, delle cui carattere le attira in questo cerchio, sebbene la loro cristianità non sia dimostrata. Aggiunge ad essi anche la pianta difficilmente percettibile di Sümeg, che sta assai sola fra i monumenti architettonici della Pannónia. E un'idea singolarmente fortunata l'aggrup­pamento secondo i singoli grandi centri; cosi si esprime l'importanza di certe città pannoniche (Savaria, Sirmio) nel cristianizzamento di tutta la regione. Ciò si fa valere al meglio a Pécs (Sopianae), dove L. Nagy addita interessantemente la sopravvivenza ulteriore del cris­tianesimo, che fu dimostrata anche da trovate recenti. 15

Next

/
Thumbnails
Contents