Folia archeologica 1-2.

Párducz Mihály és Tary László: A csongrád - vendelhalmi honfoglaláskori lelet

PÁRDÜCZ—TARY: A CSONGRÁD—VENDELHALMI HONFOGLALÁSKORI LELET 189 A CSONGRÁD-VENDELHALMI HONFOGLALÁSKORI LELET Amióta Fettich Nándor munkássága révén,

1 a honfoglaló magyarság fémművességének különböző összetevői meghatározottaknak tekinthetők, fokozott figyelmet kell fordítani azon kérdések felé, amelyeknek jelentősége a honfoglaló magyarság magyarföldi élete, annak alakulása szempontjából döntő fontosságú. Gondolunk itt elsősorban a honfoglaló magyarságnak és a szlávságnak viszonyára. Ezért is tekintjük fontosnak minden kis leletnek és megfigyelésnek közzétételét. Ez az egyik magyarázata annak, hogy az alábbi, csak részben hitelesnek tekinthető anyagot ismertetjük. Megjegyezni kívánom, hogy a leletek megmentése kizárólag dr. Тагу László csongrádi orvos ügyszeretetének köszönhető, amiért neki e helyen is hálás köszönet jár. Az ő leírását vettük át, legtöbbször szórói-szóra, a leletek és megfigyelések ismertetésénél is. A lelőhely Csongrád várostól délre fekszik, mintegy 2 km-re. A katonai térképen 88-as számmal és Vendel-halom megjelöléssel van feltüntetve. Az Ék—Dny irányban elhúzódó dombot az Ék-i harmadán vágták át egy Ény—Dk-i irányú homokbányával, amelynek jelenlegi hossza kb. 70 m., szélessége pedig 10 méter. Az alább ismertetendő leletek 1937. áprilisában meginduló homokkitermelési munkálatok közben kerültek elő. Ilyenformán rendszeres munkáról nem lehetett szó, térképezni sem lehetett a sírokat és a legtöbb esetben a sírgödör méreteit és a csontváz hosszát sem jegyezhették föl. A megfigyelések szerint a halom keleti oldalán voltak a gazdagabb sírok. A délkeleti lejtőn a sírok sűrűbben feküdtek, de kevés, vagy semmi mellékletük nem volt. A sírok elhelyezésében rendszert megállapítani nem lehet. A halom északi lejtőjén csak négy rómaikori sír került elő. A temető kiterjedésére vonatkozólag meg kell jegyezni, hogy a homokbánya csak egy kis része a halomnak, míg nagyobbik része Varga Dudás József szőlője. A szőlő ültetésekor a földet csak szántották, s így a temetőnek, valószínűleg nagyobbik része még bolygatatlan, bár a tulajdonos állítása szerint, az egyik, a homokbányától távolabb fekvő részen, faültetéskor több csontvázat találtak, s azért ezt a részt «Koponyás» pásztának nevezték el. A sírok leírását az alábbiakban adom: 1. SÍR. A munkások találták meg és bontották ki, de a sír fekvését még ellenőrizni lehetett. Ék—Dny irányítású volt, fejjel Ék-nek, 1 m mélyen. Mellékletek: 1. A két csukló tájon 1 — 1 karperec (I. t. 1—2). Az egyik karperec ezüstből van, egytagba öntött, két egymással szemben álló állatfej dudorodik ki rajta. A fejek mögötti nyakrészt, mindkét oldalon, mélyített, egyenesszárú vonalas kis kereszt ékíti. A másik karperec, négyzetes átmetszetű, bronzból készült, nyitott (I. t. 2). 2. Két ezüst hajkarika S-formájú végekkel. Az egyiknek vége letörött (I. t. 3—4). 2. SÍR. Munkások találták 1 m mélyen. Irányítása Ény—Dk. Melléklete nem volt. 3. SÍR. Munkások találták 1 m mélyen. Irányítása Ény—Dk. Melléklete nem volt. 4. SÍR. Az Ény—Dk irányítású csontváz, hanyatt, nyújtóztatott helyzetben feküdt. Bal keze a medence fölött, jobb keze a medence alatt volt. Koponyája hiányzott s az alsó állkapocs, az össze-vissza hányt nyakcsigolyák alatt feküdt. Mellékletek: 1. A bal csípőcsont tányérja alatt vaskés; H 14, Sz 1-4. A nyélrészen a rozsda farostok nyomát őrizte meg (1. t. 5). A hegye felé ívesen keskenyesedik, foka végig egyenes. A kés egész felületén halvány farostnyomok látszanak és néhol a bőr maradványai. 2. Ugyanitt volt, egy akáclevél-alakú, erősen rozsdás, vasnyílhegy (I. t. 6). A nyílhegy szárán, a felerősítést szolgáló, teljesen átrozsdásodott vászonmaradvány van. Teljes hossza 6'2 cm, a nyélrészre ebből 1-5 cm esik. 3. Ugyaninnen került elő, egy pecek nélküli vascsat (I. t. 11). 4. A jobb csipőtányérban egy kis, kétosztású bronz csat feküdt, elrozsdásodott vastövissel (1. t. 7). 5. Vastöredékek (1. t. 7—10). 5. SÍR. A váz a felszín alatt 1 m mélyen, hanyatt nyújtóztatva feküdt. Irányítása Nyény—Kdk. Kezei a medence felett össze voltak téve. Hossza 165 cm. Mellékletek: 1. A jobb csípőtányér mellett, erősen elrozsdásodott kés, a nyélrészen farostok nyomaival (1. t. 12). 2. A forgócsont mellett, elrozsdásodott, valószínűleg csiholóvas töredékét találtuk (/. t. 13). 6. SÍR. A homokbánya Varga Dudás József szőlője felé eső falában 2'5 m mélyen, már kettévágott sír