Folia archeologica 1-2.
Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek
152 CSALLÁNY D.: KORA-AVARKORI SÍRLELETEK már nem lehettek meg. A magyarországi avarkori néprétegeket az újabb bizánci kultúrhullám egyaránt érte, de a bizánci aranydíszek elosztódása már nem egyformán történt. Az aranvértékek és díszek túlnyomó része az avar vezetőréteg birtokába kerül. 5. A 670—700-as évek körül újabb rövid átmeneti periódus figyelhető meg. A bizánci befolyás csökken, az állati, növényi minták elkorcsosodnak és a mértani ábrázolások jutnak előtérbe. A bizánci fémművességi műhelyek készítményeit a helyi műipar már régóta utánozza. A bizánci hatás csökkenésével nagyobb számmal jelennek meg újra a helyi műhelyek símalemezes övgarniturái és azok a préselt díszítmények, melyek bevezetői a griffes-indás fémművességi korszak öntvényeinek. 6. A VIII — IX. században virágzó griffesindás díszítésű öntvények emlékcsoportja mellett, a bizánci elemek folytatólagosan kimutathatók. De amíg a VII. században nagyfontosságú szerepet játszottak az avarkori emlékanyag összetételében, addig a VIII. század első felében már jelentéktelenekké válnak. Más stílusú préselt díszekkel egyetemben, úgy látszik, egyideig párhuzamosan, vagy keverten jelentkeznek a griffesindás öntvényekkel, melyek a század második felében már tisztán jelennek meg. A griffes-indás öntvények csoportja: a VI—VII. századi stílusirányzatokat, az avarság sokrétű emlékanyagát mind magábaszívta, túlsúlyra jutott a többiekkel szemben. 7. A IX. század stíluscsoportjait a nagyszentmiklósi és presztováci kincsleletek, valamint a blatnicai lelet képviselik. Az előbbi kettő valószínűleg a dunai bolgárság, utóbbi pedig a szlávság régészeti emléke. Az újabb régészeti kutatások folytán, Alföldi András a griffes-indás régészeti csoportot a belsőázsiai avarság hagyatékának, a bizánci vonatkozású lemezdíszes anyagot, a pontusi eredetű népek, elsősorban a kuturgur-népcsoport emlékeinek tartotta. 8 6 Egyik cikkemben rámutattam az alánnak tartott déloroszországi áttört, ezüstöntvényeknek a kuturgur-bolgársághoz való tartozandóságra. 8 7 Fettich Nándor helyesen mutatott rá egyik munkájában arra, hogy az arany-, ezüstlemezes művesség nem egyidejű a bronzöntvények művészetével, melynek kezdetét a VII. század három utolsó évtizedére teszi. 8 8 A szegedvidéki fülkesírok, rátemetkezések és a többi régészeti adatok alapján, Fettich állítását, a griffes-indás csoport időbeli másodlagos megjelenését döntően bizonyítottam. Rámutattam a bizánci fémművesség emlékeinek felismerése alapján, a bizánci készítmények befolyására és elterjedtségére, amelyek évszázadokon át belerétegeződtek a szomszéd népek hagyatékába. A bizánci leletanyag stílus-fejlődésében beállott változások az avarkori emlékanyagban nyomon követhetők és mint bizánci elemek kiemelhetők. Az u. n. martinovkai vagy álcsatos kultúrkör és az avarkori vezérleletek mind a bizánci kultúra különböző korú megnyilvánulásai, tehát nem avar, vagy kuturgur népi kultúrát képviselnek, hanem csak bizáncit. Népi hovátartozandóságuk hely és idő szerint különböző. A kuturgurok bejövetelével nem kerülhettek ide a vezérleletek, az avarok honfoglalásával pedig a szentes—lapistóihoz hasonló áttört, ezüstöntvények. Ismerjük a magyarországi germán emlékanyagot, azok kapcsolatait az avarkori emlékanyaggal. Látjuk a bizánci rétegeket is a koraavarkori leleteinkben. Tudjuk, hogy az eddig kora-avarnak gondolt griffes-indás öntvények csak késői régiségek. Felmerül a kérdés, hol van hát akkor az avarok, kuturgurok és egyéb bevándorlók kora-avarkori hagyatéka? Nem tudom elhinni, hogy a pontusi Hún-bolgárbirodalom kiszakadt néprészeinek, vagy az avarságnak eredeti hagyatéka és műipara teljesen bizánci kultúrhatás alatt állott volna. Miként a tiszavidéki gepida temetők bizánci rétege mellett meg van a saját népi műipar terméke, akképen meg kellett lenni úgy az avarok, mind a kuturgur—uturgur-bolgárok saját népi művészetének is, honfoglalásuk kezdetén. Azt hiszem, hogy az avarok eredeti keleti hagyatékának: a díszítetlen, simaezüstlemezekből kinyírt övdísz-garniturákat és díszítetlen ezüstlemezes lószerszámdísz garnitúrákat, a velük összefüggő leletanyagot, valamint ezek öntési technikával előállított előzményeit tekinthetjük. A többi kora-avarkori hagyatékuk: pontusvidéki, bizánci, germán és helyi eredetre vezethető vissza. A sima ezüst-lemezes övgarnitúrák nemcsak a kora-avarkorban mutathatók ki nagy számmal, hanem még a bizánci befolyás csökkenése után is. A VIII. század első felében még párhuzamosan élnek a griffes-indás leletekkel és mindig a sírmezők előkelőbb néprétegét képviselik. A pontusi Hún-bolgárbirodalom területéről Magyarországra szakadt kuturgur-uturgur bolgár népréteg saját népi hagyatékát pedig abban az emlékanyagban látom, amit a madarasi, nagymányoki, farkasréti, tiszaburai, fönlaki, szeged-
