Folia archeologica 1-2.

Csallány Gábor: A szentes - derékegyházi népvándorláskori sír-lelet

116 CSALLÁNY G.: A SZENTES-DERÉKEGYHÁZI NÉPVÁNDORLÁSKORI SÍRLÉLET A SZENTES—DERÉKEGYHÁZI NÉPVÁNDORLÁSKORI SÍRLELET. 1938. év tavaszán Szentes határában, az u. n. derékegyházi oldal dombhátán ifj. Pataky György földjén, Forgó János és Sipos Ferenc munkások homok-kitermelés közben egy sírra bukkantak. Az ásást azonnal abbahagyták, úgy hogy kiszállásomkor szakszerűen tárhattam fel a bolygatatlan sírt. Mivel a sír — különösen az eltemetés szokatlan módja miatt — megfejtetlen kérdéseket rejt magában, az alábbiakban elsősorban csak arra törekszem, hogy a leleteket és a sírról a helyszínen készített felvételeimet közöljem. Ezzel módot kívánok adni belföldi és külföldi munkatársaimnak a további feldolgozásra. Az erőteljes férfiváz fejjel ÉK-re, lábbal DNY-ra, 160 cm mélyen feküdt, nyújtott helyzetben a homokréteg alatt. A váz hossza eredeti fekvésében »180 cm volt, koporsó nyomát nem találtam (I. t. A—B). A sír feltárása közben mielőtt magához a vázhoz értem volna, fölötte és mellette ló-, marha-, juhkoponyákat és lábcsontokat találtam. A sír leleteit a következőkben közlöm: 1. VAS PAIZSDUDOR (II. t. 18), a mell középvonalában feküdt, úgy, hogy pereme a váz szájánál volt, tehát a paizs takarta az eltemetett arcát. A domború, simahátú dudor M 6-5, Ám 1-8, több helyen csonka peremének Sz 2-5—3 közt váltakozik, szeglyukat nem találtam rajta, így felerősítésének módját nem állapíthattam meg. A perem, két ellentétes részén talált hosszúkás lehajlásból arra következtethetünk, hogy a paizs nem a kerek paizsok csoportjába tartozik. 2. VISSZACSAPÓ ÍJ CSONTLEMEZEI (II. t. 1—12), a váz jobboldala mellett feküdtek (l. t. В 1—3), két végük közt 128 cm távolságot mértem, ez volt a nyugalmi állapotban levő íj hossza. A jobboldali felsőkar mellett, végével a fej felé, hajlásával befelé feküdt а II. t. 1—2 lemezpár. H 26, illetőleg hajlási vonalban mérve 27-5, Sz fejénél 2, a fejtől 2 cm-re van a hur beakasztására szolgáló bevágás, a lemez végét 14 cm hosszúságban irdalták, hogy biztosabban erősíthessék az íj testéhez. A lemezpár belső részén az íj egykori vastagságának megfelelő szélességű betétlemez volt (II. t. 11—12). A markolatrészt borító lemezek (II. t. 5—6) a medence hosszában feküdtek. H 22, Sz 3, végeiket irdalták. Oldallemezei (II. t. 7—8) domború hátuak. Az íj másikvégének lemezei (II. t. 3—4, 10—11) a jobb lábszár irányában feküdtek. Az íj alakját párhuzamai után nem nehéz elképzelni,

1 de, meg kell jegyeznünk, hogy a markolat nem az íj közepén feküdt, hanem ettől a szár balrésze felé 12 cm-re találtam. Hasonló íjakat a hunok hagyatékából ismerünk.

2 3. Az /. t. 7, SZARVBÓL KÉSZÍTETT ESZKÖZT a medence jobboldalán találtam (I. t. В 4), H 11*5, vastagabb végén 0-9 cm-es befelé szükülő lyuk van, amelybe oldalról fúrás torkollik. A szarv belső oldalát hajlásától hegyéig homorúra vájták. Magam részéről ezt az eszközt az íj felszereléséhez sorolom, karvédő csontnak tartom, amelyet a lyukon áthúzott zsineggel erősítettek a karra. Hasonlókról Cs. Sebestyén Károly is megemlékezik.

3 4. A CSONTGYÜRO (I. t. 6, В17) a bal combcsont irányában került elő. Biztosra veszem, hogy ez is az íj-készséghez tartozott. Az ideget feszítő ujjat védte a bevágástól. Sebestyén szerint ezek a gyűrűk rendszerint Tából voltak.

4 5. VAS NYÍLHEGYEK (II. t. 19—22), a váz jobbkezénél egy csomóban feküdtek (I. t. В 5). Közülük kettő háromszárnyú, egy lapos, a negyedik alakját nem állapíthattam meg, hosszuk 2-6—2-8 cm. 6. BRONZ SZÍJVÉGEK (I. t. 1^4). A három kis szíjvéget két sima lemezből készítették, a lemezeket felül egy-egy szeg fogta össze. A nagy szíjvégnek csak oldalsó pántja maradt meg, az 1. sz. hossza 3 cm, a 2. sz-é 3-5 cm. A medence fölött találtam ezeket (I. t. В 6—8). 7. Négyszögletes és kör-alakú VASCSATOK (II. t. 23—28), találási helyüket'az I. tábla В 10—16, helyszínen készített vázlat mutatja. Ügy látom közülük három az eltemetett, három pedig a ló felszereléséhez tartozott. 8. Két VASKÉS (II. t. 29—30), ezek egyike egy szarvba volt foglalva (I. t. В 24). 9. Négy darab megmunkált SZARV (I. t. 5, 8—10, В 21—24), ezek egyikében vaskampó(?), vagy vágóeszköz(?) van, lehet, hogy az íj-készséghez tartozott. 10. Öt darab CSISZOLÓKŐ (I. t. 11—15), szokatlan jelenség, hogy egy sírban ennyi csiszoló és köszörűkő legyen. Hármat közülük csiszolással formáltak. 11. VASKAMPÓ (II. t. 15). 12. Vas CSIKÓZABLA (II. t. 13—14, I. В 20). 13. Két KENGYELVAS (II. t. 16—17, /. t. В 18— 19), töredékes állapotban maradt meg, sőt egyik felerészéig elporladt. A felsorolt tárgyakon kívül két lókoponya és lóhoz tartozó lábcsontok, egy marhakoponya és lábcsontok, továbbá egy juhkoponya és lábcsontok hevertek a váz körül. Elhelyezésüket a sírról készült fénykép mutatja