Folia archeologica 1-2.

László Gyula: Kopt bronzlámpa tápiógyörgyéről

110 LÁSZLÓ: KOPT BRONZLÁMPA TÁPIÓGYÖRGYÉRőL KOPT BRONZLÁMPA TÁPIÓGYÖRGYÉRŐL Tápiógyörgyén a Györgyei birtokhoz tartozó Nagy-Megyerpusztán az elmúlt év folyamán gőz­eke szántotta ki az alább ismertetett bronzlám­pát (I. t. 1—1b). A tárgyat a földtulajdonos özv. Györgyei Illésné örökletéteként az Orsz. Magyar Történeti Múzeum őrzi (lt. 13 1938). Méreteit az leg felerősített fogantyúra. Az öntési vonalakat és az egész felületet gondosan lecsiszolták. A lámpa teste sima, csak tányérját díszítik poncolt kacsok. Talpán csonkagula alakú négyszögletes lyuk van. Általában gondos munkával készült, csupán a fogantyú szárai közé foglalt palmettás 1. kép. — 1 képen közlöm, hozzá kell vennünk ehhez a a fogantyú legn. Ám-jét 7-4. A lámpa a követ­kező módon készült: A testet, mint azt az öntési hibák (pl. a tányér alján I. t. lb) bizonyítják, viaszos eljárással öntötték. Erre erősítették rá az esztergályozás-szerűen tagozott öntött fedelet egy tengelyes csukló segítségével. A fogantyú két szárát bronzhuzalból kalapálták ki és érintkezési felülnézet (I. t. la) két méretét: legn. Sz 7-8, felületüket összeforrasztották, kikalapált végei­vel pedig a lámpa testére forrasztották. A pal­mettás díszt a kereszttel együtt külön készí­tették el és utólag forrasztották rá a már előző­keresztet öntötték és forrasztották durván. A ké­szítési menetből látható, hogy a lámpa gyári műhelyből került ki. A kereszt durva mintázása vagy bizonyos munkamegosztásra mutat, s ennyi­ben az űjkori gyári üzemekhez hasonló gyártási rendszert kell feltételeznünk, vagy azt olvashat­juk ki belőle, hogy többféle jelvényt tartottak készenlétben (keresztet, galambot, Krisztus kez­dőbetűit 1 stb.) és ezeket a vevő kívánságára utólag forrasztották rá a lámpára. Hasonló bronzlámpákból egész sort őriznek az európai és északafrikai muzeumok. 2 Ezek rész­ben gyertyatartószerű állványon álltak, 3 részben

Next

/
Thumbnails
Contents