Fogorvosi szemle, 2022 (115. évfolyam, 1. szám)
2022-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 115. évf. 1. sz. 2022. n 6 befejeződik, s csupán 1896-ban indul újra, Rudas Gerő és Höncz Kálmán vezetésével, s tart egészen a trianoni döntésig. [8, 18] Az egyetemi képzések megindulását követő időszak már egy másik kor története, melynek kiterjedt irodalma már a XX. sz. történetéhez tartozik. Irodalom 1. BLÁZY Á: Adatok a Taxa Pharmaceutica Posoniensisről. Gyógyszerészet 1965; 9 (12), 474–477. 2. FORRAI J: Az európai fogászat fejlődése a vándor borbélyságtól a fogász mesterségig, különös tekintettel a 18. századra. Doktori disszertáció. Semmelweis Egyetem Közegészségügyi Intézet, Budapest, 2009. 3. FORRAI J: A magyar fogtudomány kezdete . Neumann Kft., Budapest, 2004. https://mek.oszk.hu/05200/05209 4. HUSZÁR GY: Mozaikok a magyar fogászat múltjából. Fogorv Szle 1948; 41, 239–245. 5. HUSZÁR GY: A magyar fogászat története. Országos Orvostörténeti Könyvtár, Budapest, 1965. 6. KAÁN M: A népi foggyógyítás története, A fogfájás gyógyítása. Magyar Fogorvos 2009; 102, 46–49. 7. KAÁN M: Foggyógyítás magyar hagyományai a források és a szakirodalom tükrében. Doktori disszertáció. ELTE Bölcsésztudományi Kar 2012; 80–96, 104–137. 9. kép: Barna Ignác könyve tevékenységi körét is. Itt említendő meg, hogy 1773-ban Bécsben orvosdoktori oklevelet szerző, majd Nagybányán letelepedő Rácz Sámuel t az uralkodó a borbélyok tanításával bízta meg. A nagyszombati egyetem orvosi karára kerülve 1774-ben kiadta Borbélyi tanítások című művét, melyben az anatómia mellett életani, patológiai, sebészi ismereteket találunk. Az állami központosított képzés következtében megszaporodtak a sebészi, illetve fogászmesteri végzettségűek, s ezért Mária Terézia 1778-as rendeletében betiltotta a borbély céhek sebészi tevékenységét (ezt megelőzően már 1742-ben elvette tőlük a belbetegségek gyógyításának jogát). Érdekes módon két tevékenységet – a fog - eltávolítást és a köpölyözést – továbbra is megengedte számukra, melynek magyarázata a szakemberhiány volt. Az ellenőrzés hiányosságai miatt azonban a rendelet végrehajtása a vidéki Magyarországon szinte lehetetlen volt. Ezen fogbetegellátásból kitiltott céhbeliek szerepét vették át mintegy fél évszázaddal később azok a fogművesek-fogtechnikusok, kik a nagyobb bevétel érdekében szintén tiltott területre, a szájban történő kezelésekre szánták el magukat. Erdélyben a sebészképzés a Báthory-egyetemen indult meg 1775-ben. A jezsuiták egyetemről történő kivonulását (a szerzetesrendet 1773-ban feloszlatták) követően 1786-tól egészen 1872-ig (a királyi magyar Ferenc József Tudományegyetem megalakulásáig) a kolozsvári Orvos-Sebész Tanintézetben zajlott a sebészek képzése. Az erdélyi területek fogászati ellátásában még városi szinten is jelentős szerepet töltöttek be azon „vándor” fogászmesterek, kik az év egy meghatározott időszakában (tavasz, ősz) gyógyító körútjaikon kezelték a rászoruló, főleg a fizetőképes polgári lakosságot, nem kis bevételre szert téve. Ilyen volt bikafalvi Máthé Domon kos (1839–1889) és testvére, Dénes. (1844–1883) is. Előbbi nevéhez fűződik egy a laikusok számára 1876-ban kiadott könyvecske, melynek címe: A fogak és a száj ápolásáról (Franklin Nyomda) [16]. A XIX. század közepére – a Pest-Budán tevékenykedő nevesebb fogászok körében – felmerült a fogászatnak mint önálló tudományterületnek egyetemen belüli oktatása. Ennek első kísérlete Turnovszky Frigyes orvosfog orvos nevéhez fűződik, de kérvényét 1841-ben az egyetem elutasította. 1844-ben Nedelko Demeter már sikerrel járt, s így ő lett az első fogászatot tanító orvosdoktor a pesti egyetemen. [4] Őt követte 1866-ban Barna Ignác, kinek nevéhez fűződik az első magyar nyelvű tan könyv mejelenése 1871-ben Fogászat (9. kép) címen. Nedelko halálát (1882) követően a tárgy oktatása 1890-ig szünetelt, amikor is Árkövy József és Iszlai József kez deményezésére létrejön a Fogászati Intézet. Az Intézetből fejlődik ki az egyetem első, önálló fogászati tanintézete, az 1909-ben átadott Stomatológiai Klinika. [5, 18, 19] A pesti magyar királyi Pázmány Péter Tudományegyetem mellett szintén 1890-ben indult meg a fogászat önálló oktatása a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen is. Ennek előadója Vajna Vilmos volt. Az érdeklődés hiánya miatt azonban az oktatás 1894-ben
