Fogorvosi szemle, 2021 (114. évfolyam, 1-4. szám)
2021-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE114. évf. 1. sz. 2021.n 6 Megbeszélés A vizsgálatok során a felvételeken az általánosan használt kefalometriai pontok helyett jól elkülöníthető standard anatómiai pontok vagy egyedi radiológiai pontok alapján történtek a mérések. Erre azért volt szükség, mert az elővizsgálatok során a kefalomatriai pontok kijelölésével végzett mérések szignifikánsan nagyobb szórást mutattak a cikkben szereplő eredményekhez képest. A kefalometriai pontok alapján történt illesztés pontossága rosszabb volt minden esetben (adatok nem kerültek bemutatásra). Az eredmények azt mutatják, hogy a mérési hiba szignifikánsan magasabb a standard anatómiai mérőpontokat használó módszer esetében, mint az egyéni radiológiai jellegzetességeket használó módszernél, mind az intra- és interperszonális mérések esetében. Az eltérés mindkét mérési módszer esetén tizedmilliméteres nagyságrendbe esik, ami azt mutatja, hogy a módszer alkalmas csontpótló műtéti eljárások esetén a nyert csontvolumen objektív mérésére, mivel a mérési hiba nagyságrendekkel kisebb a csontpótlások esetén szükséges csontméret-nyereség mértékénél (álta lá ban 2-20 mm), és a két különböző időpontban készített felvételen ezzel a módszerrel pontosan kijelölhető ugyanaz az anatómiai terület. Az eredmények megerősítést nyújtanak abban, hogy a módszer alkalmas objektív összehasonlító CBCT elemzésre, használata egyszerűbb és gyorsabb a szegmen tá láson alapuló eljárásoknál. A még pontosabb mérés elérése érdekében – ha lehetséges – érde mes dentális képleteket kijelölni referenciapontként, olyan módon, hogy a pontok által kijelölt háromszög területe minél nagyobb legyen. Az intra- és interperszonális mérések közötti minimális eltérés azt igazolja, hogy a módszer alkalmas ugyanazon személy két eltérő időpontban végzett CBCT-felvételének pontos összehasonlító vizsgálatára. A leírt módszer a képek hárompontos illesztésén alapszik. A felhasznált program a HorosTM nyílt forráskódú radiológiai számítógépes software, amely lehetőséget nyújt két képsorozat illesztésére. Az illesztés mindkét képsorozaton ugyanazon anatómiai referenciapontok bejelölésével kezdődik. A két képsorozat regisztrálása (szinkronizálása) során ezen pontok helyzete alapján a szoftver átrendezi a metszeteket (az egyik szkennelt volument újrametszi, a másik volumen axiális metszeteivel párhuzamos síkokban). Az általunk kidolgozott módszer újdonságát az ismert software új aspektusból történő felhasználása jelenti, melynek alkalmazhatóságát és pontosságát vizsgálatainkkal ellenőriztük. Az illesztés pontosságának meghatározására kidolgoztunk egy egyedi megoldást. A két szinkronizált sorozat képpárjainak megfelelő pixelek szürkeértékét kivonjuk egymásból. Az eredményt szintén egy kép formájában jelenítjük meg. Ha ugyanazon képleteknek a két felvételen rögzített kontúrja tökéletesen egymásra vetül, akkor a kivonás eredménye 0, amit a program szürkeként fog megjeleníteni. Ha a művelet során egy transzlációs és/vagy rotációs illesztési hiba történt, ez a képen egy markáns kontúrkettőzetet fog eredményezni. A kontúr-kettőzet egyik tagja világos, a másik sötét értékben jelenik meg, hiszen az egyik érték pozitív, a másik negatív tartományba kerül a kivonás során. A két kontúr közötti távolság az illesztési hiba mértékétől függ, és az említett software-ben mm-ben mérhető. Az illesztési pontosságot a térben több pont kijelölésén alapuló szegmentációs eljárással elméletileg pontosítani lehet, azonban ez az eljárás időigényesebb, bonyolultabb és a több pont megfelelő kijelölése is rejthet magában hibaforrást, ezért összehasonlító mérések végzésére a cikkben leírt eljárás egyszerűbb, könynyebben kivitelezhető. A leírt módszer használhatóságát alátámasztja pontossága, egyszerűsége és az a tény, hogy jelentős anyagi befektetés nélkül is elérhető. 5. ábra 6. ábra
