Fogorvosi szemle, 2021 (114. évfolyam, 1-4. szám)

2021-06-01 / 2. szám

FOGORVOSI SZEMLE 114. évf. 2. sz. 2021. n 49 A felületnagyság növelésének hatása a sejtek életképességére A 6. kép mutatja a megnövelt felületű MED610 hatásá­­nak vizsgálati eredményeit SAOS-2 sejtvonalon. Az ép és a – felületnövelés céljából – összetört hengereket tar­talmazó lyukakban lévő sejtek osztódási gyakoriságá­nak összehasonlításakor megállapítható, hogy a meg­­növelt felületű MED610 szignifikánsan csökkentette a sejtszámot az ép, kisebb felületnagyságú anyagot tar­talmazó lyukakban mért értékekhez képest, a vizsgálati időpontok mindegyikében. Ép henger esetén szignifi­káns csökkenés a 4. és 7. napon, míg a felületnövelt henger esetében mind az 1., 4. és a 7. napon is szig­nifikáns csökkenés volt tapasztalható a kontrollsejtek proliferációjához képest. Mikroszkópos felvételek A sejttenyésztő edényekben lévő élő sejtekről reprezen­­tatív mikroszkópos felvételeket mutat be a 7. kép. Eze­ken a képeken megfigyelhetők a sejtszámbeli eltérések, amelyek megerősítik az alamarBlue assay során mért ér­tékeket. A látómezőben lefotózott sejtek képei alapján jól megfigyelhető, hogy a felületnövelt MED610 hengerekkel közvetett módon kapcsolatba kerülő sejtek száma csök­kent (7.B), az ép, MED610 hengerrel közvetetten érint­kező sejtek (7.A) számához képest. A kontrollsejtekhez viszonyítva (7.C) szembetűnő a sejtszámbeli csökkenés mind a 4. és a 7. napon az ép MED610 hengert tartal­mazó mintákhoz képest (7.A). Az összetört (felületnö­velt) MED610 hengerrel közvetve érintkező sejtek (7.B) esetében mind az 1., 4. és a 7. napon is jelentős volt a sejtszámbeli eltérés a kontrollhoz viszonyítva (7.C). A MED610 korongokkal közvetlenül érintkező sejtekről nem volt készíthető mikroszkópos kép, mert az anyag nem transzparens, és csak korlátozottan átvilágítható. Kioldódási vizsgálatok Kísérletünk során a kioldódási vizsgálat fő célja a kiol­­dódó komponensek minőségi meghatározása volt, va­lamint ezen anyagok detektált jeleire vonatkoztatott rela­­tív csúcs alatti területek időbeni változási tendenciájának a megfigyelése. A kioldódási vizsgálat eredményei alap­­ján több komponens is azonosításra került, három közü - lük a kromatogramon megjelenő viszonylag nagy inten­zi tásokkal. Ezek a spektrum könyvtárakkal hasonlósági vizsgálatok alapján történt azonosítások szerint az izo - bor nil-akrilát, hidroxiciklohexil-fenil-keton (Irga cure184) és az ɛ -kaprolakton voltak. Az izobornil-ak ri lát 30,22-es, a hidroxiciklohexil-fenil-keton 20,79-es, az ɛ -kap ro lak ton pedig 25,31-es retenciós idővel jelentek meg a kro ma­to gram on. A hasonlósági index 88% volt az izobornil­akrilát esetén, 91% a hidroxiciklohexil-fenil-keton (Irga­cure184), valamint 90% a kaprolakton esetében. Ezek alapján elmondható, hogy a mért tömegspektrumok jó egyezést mutattak a könyvtári spek tru mokkal. A komponensek kioldódási profilját ismerteti a 8. kép. A kioldódási görbékből látható, hogy a vizsgált kompo­nensek telítési görbét adtak a 7 napos kioldódási vizsgá­­lati periódus alatt, amiből megállapítható, hogy azok je­­lentős része kioldódott, a kioldódás sebessége folyama­tosan csökkent a 7. nap végéig. A relatív területek (RelA) 6. kép: MED610 3D nyomtatható polimer felületnagyság növelésének hatása SAOS-2 sejtek életképességére 7. kép: Az egyes mintákkal érintkező SAOS-2 sejtekről készült reprezentatív mikroszkópos felvételek A: ép MED610 henger közvetett hatása 8 μm-es pórusátmérőjű inzertbe helyezve, B: felületnövelt (összetört) MED610 henger hatása 8 μm-es pórusátmérőjű inzertbe helyezve, C: Kontroll 8. kép: A MED610 anyagból kioldódó komponensek kioldódási profilja

Next

/
Thumbnails
Contents