Fogorvosi szemle, 2021 (114. évfolyam, 1-4. szám)
2021-12-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE 114. évf. 4. sz. 2021. n 162 a felületi OH-csoportok lekötésével magyarázhatjuk. A 2. táblázat ból az is látható, hogy a különböző hő mérsékletű kezelések is szignifikáns eltérést okoznak az azonos összetételű minták nedvesítési pe rem szögértékeiben (2 m/m% natív – 2 m/m% 120 °C, 2 m/m% 120 °C–2 m/m% 140 °C). A 120 °C, 4 órányi hőkezelés szignifikánsan magasabb hidrofobicitást okoz a 140 °C, 2 órányi hőkezeléshez képest, amint ez már a 2 m/m%-os citromsav hozzáadása után is kifejeződött; így a további hőkezelt mintaként hivatkozott eredmények, a 120 °C-on 2 órán keresztül hőkezelt mintákra vonatkoznak. 2. táblázat Változások szignifikancia értékei Telítési maximum elérése az egyes sorozatokon belül P (T <= t) Natív minták: PVAnat – 10% Citr nat 0,018971 120 °C-on hőkezelt minták: PVA 120 °C–2% 120 °C 0,000012 140 °C-on hőkezelt minták: 4% Citr 140 °C–6% Citr 140 °C 0,022159 Különböző hőmérsékletű hőkezelés hatása 2% natív–2% 120 °C 0,000139 2% 120 °C–2% 140 °C 0,000001 A citromsavat is tartalmazó minták (A-től F)-ig esetén látható (4.a kép, 4.b kép) , hogy a hőkezelés hatására a szövet sűrűsége csökken, a citromsavmentes PVA esetén nem tapasztalható változás. Az alkalmazott beállítások mellett az E, valamint az F minta esetén a jelenlevő citromsavfelesleg a SEM-mérések közben valószínűleg a kis területre fókuszált pásztázó elektronnyaláb okozta lokális melegedés a vákuumkamrában mért nyo - másérték változásából következtetve CO2 kibocsátást eredményezett, így ezek a minták kisebb (F natív minta 3000×-es, D és E hőkezelt minta: 4500×-os, F hőkezelt minta 1000×-es) nagyításban kerültek bemutatásra. A natív minták esetén az eloszlásgörbe szélessége és a maximum szálátmérő-értékek is növekedést mutatnak, míg hőkezelés hatására citromsav jelenlétében az eloszlásgörbéken megjelenik egy másodlagos maximumérték is. Az ImageJ szoftverrel meghatározott szálátmérő maximumok értékeit és az átlagos szálátmérőket tartalmazza a következő két kép. (5.a kép, 5.b kép) Az 5.a képen látható, hogy a citromsav mennyiségé nek növelése növekedő trendet mutat a natív minták átlagos szálátmérőinek változásában. A SEM-képeken látható, hogy a szálvastagság növekedésével a szálak rendezettsége is csökken, a citromsavtartalom növekedésével egyre inkább ívelt szerkezetet mutatnak. A szálátmérők eloszlásgörbéje (4.a kép, 4.b kép) , amint azt az 5.a, b kép en látható hibahatárok növekedése is mu tatja, fokozatosan kiszélesedik. 12 m/m%-os citromsav tartalomnál megháromszorozódik az elsődleges szálátmérő, de az eloszlásgörbe jelentősen ellaposodik. Meg kell hát találni az optimális citromsavtartalom értéket, ami a felhasználás szempontjából megfelelő szálátmérőméretet és -eloszlást adja. Hőkezelés hatására (5.b kép) a szálátmérők növekedése kifejezettebbé válik, az elosz - lásgörbék kiszélesedése mellett minden esetben megjelenik egy másodlagos maximum is (a képen csak az elsődleges maximum értékeket tüntettük fel). A hidrofil/hidrofób tulajdonságok hőkezelés-változását a mindkét kezelési hőmérsékleten hasonló nedvesítési peremszögértéket mutató D jelű (8 m/m% citrom sav tartalmú) minta esetén vizsgáltuk. Mivel 6 százalékos citromsavtartalom felett a két különböző hőmérsékleten való hőkezelés hasonló mértékű hidrofobicitást eredményezett, a hőkezelés, valamint 1 és 5 napos desztillált vízben való áztatás hatását a D jelű minta esetén 120 °C-on 2 órán át hőkezelt mintákra vonatkozóan mutatjuk be (6. kép, 3. táblázat) . Ha a 6. kép et összehasonlítjuk a 4.a, b kép D mintá ra vonatkozó képeivel, elmondhatjuk, hogy a 8 m/m% citromsavat tartalmazó minta hőkezelés előtt még sűrű szövetet ad. Ez 120 °C, 2 óra hőkezelés után ritkábbá válik, majd 1 napi desztillált vízben áztatás, levegőn való szárítás után a szövet szerkezete részben bomlik, a szálak vízben megduzzadnak, és a felvett vizet magukban is tartják. Így ismét sűrű, de hajlított szálszerkezetű szövet alakul ki. A nedvesítési peremszögértékeket (3. táblázat) is fi gyelembe véve elmondható, hogy a minta rövid idejű áztatásának hatására a szövet felszíne hidrofilebbé válik. A hőkezelt mintára meghatározott 68 o -os értékről, 1 napos vizes áztatás hatására 52 o -ra csökken a ned vesítési peremszög értéke. A minta szerkezete 5 napos áztatás hatására a rövidebb idejű áztatást követően jellemzőhöz képest látszólag nem változik, de a mérhető nedvesítési peremszögértéke visszatér az eredetileg hőkezelt mintára jellemző érték közelébe, 65 o -ra. Az ImageJ szoftver által meghatározott szálátmérők a fentebbi táblázatnak megfelelően változnak. Az átlagos szálátmérők a natív mintához képest növekedést mutatnak mind a hőkezelés, mind a desztillált víz hatására bekövetkező duzzadás hatására. Látható, hogy az áztatás időtartama 5 napos időintervallumon belül nem befolyásolja jelentősen a szálátmérőket, tehát a szerkezet vizes áztatás közben is stabil marad. Megbeszélés A PVA-szövet biokompatibilis és kellően rugalmas szer - kezetet ad, de az alkalmazás során gondot jelenthet annak túlzott vízoldhatósága. A szövet hidrofóbbá tétele többféleképpen történhet. Ilyen például a szálak különböző keresztkötő anyagokkal pl. glutáraldehiddel, mely már nyomokban előforduló mennyiségben is ci totoxi ti tást mutat, való kezelése [5]. Egy másik lehetőség, amikor a keresztkötő anyagot eleve bejuttatjuk a rendszerbe, majd a spinningelést magas hőfokon való hőkezelés követi. Ezek egy alternatívája olyan karboxil cso-
