Fogorvosi szemle, 2021 (114. évfolyam, 1-4. szám)
2021-09-01 / 3. szám
FOGORVOSI SZEMLE 114. évf. 3. sz. 2021. n 126 lönbség aránya alapján meghatározható a defektus telődésének mértéke. Eredmények A lépcsőzetes műtéti kezelés eredményeként az érintett területen összesen 0,44 cm3 keményszöveti többlet keletkezett. Ezzel együtt megfigyelhető kismértékű marginális csontrezorpció a palatinális és bukkális csontszéleken melynek mértéke összesen 0,11 cm3 (9. kép). Lineáris méréseket a 24-es és 25-ös fog 4 felszínén végeztünk, a második beavatkozás kiértékelése céljából. A 24-es fog körül a CEJ-BD értékek 2,08 mmrel (mes.), 1,17 mm-rel (palat.), 1,35 mm (dist.) és 0,31 mm-rel (bukk.) csökkent. A fog körül a defektus intraosszer komponense átlagosan 45,5 ± 38,55%-os telődést mutatott. Míg a CEJ-BC értékek 0,39 mm-rel (mes.), 3,06 mm-rel (palat.), 0,57 mm-rel (dist.), 1,18 mmrel (bukk.) növekedett. 25-ös fog körül a CEJ-BD érték 3,08 mm-rel (mes.), 2,18 mm-rel (palat.), 3,18 mmrel (dist.), 0,31 mm-rel (bukk.) csökkent. A fog körüli cirkumdentális defektus 62,25 ± 38,65%-os átlag keményszöveti telődést mutatott. CEJ-BC értékek 0,7 mmrel (mes.), 1,57 mm-rel (palat.), 2,59 mm-rel (bukk.) nö - vekedett, míg a fog disztális felszínén nem változott, 100%-os telődést eredményezve a fog disztális felszí - nén. A két fog körül átlagosan 1,22 ± 0,87 mm post operatív ínyrecesszió alakult ki, a defektus szupraosszer komponensének csökkenését eredményezve (10. kép) . A kiindulási átlagos 7,00 ± 2,04 mm-es tasakmélység 9 hónapos gyógyulási periódust követően 3,30 ± 0,88-ra csökkent. A lineáris mérési eredmények részletes összefoglalása az 1. táblázat ban látható (1. táblázat) . A vizsgált klinikai paraméterek változását a 2. táblázat ban foglaltuk össze (2. táblázat) . Megbeszélés Jelen esetismertetésben egy komplex, több fogra kiterjedő parodontális defektus kétlépcsős, regeneratív-rekon struktív sebészi ellátását mutattuk be. A defektus valódi térbeli morfológiájának feltérképezését, a műtétek tervezését és a postoperatív kiértékelést valósághű, a fogakat, az alveoláris csontot és lágyrészeket is egyaránt tartalmazó virtuális modell alapján végeztük. A modelleket a csoportunk által már korábban leírt félautomata szegmentációs módszerrel hoztuk létre. CBCT alapján rekonstruált 3D-s modelleket már korábban is alkalmaztak parodontális diagnosztika céljából. Ezen közlemények többségében automata határérték alapú szegmentációs algoritmust alkalmaznak [13, 18, 23]. A félautomatikus szegmentációs módszer előnye, hogy a különböző anatómiai struktúrák jól elkülönülnek egymástól, így feltérképezhető a defektusok valós térbeli morfológiája. 2020-ban megjelent közleményben Palkovics és mtsai összehasonlították a hagyományos parodontális diagnosztikus eszközök (klinikai szondázás és intraorális röntgenfelvétel) és a CBCT alapján rekonstruált háromdimenziós modellek diagnosztikus pontosságát. Hagyományos diagnosztikus eszközökkel csak egy esetben lehetett megállapítani a parodontális defektus pontos morfológiáját, míg a virtuális 3D-s modell segítségével minden esetben pontosan meg tudták állapítani a defektusok morfológiáját [21]. A félautomatikus szegmentációs módszerrel előállított modell minőségét nagyban befolyásolja a CBCT felvétel minősége és a voxelméret. További hátránya az ismertetett módszernek, hogy a félautomatikus szegmen tá ció időigényes folyamat. Jelen esetismertetésben a fogak és az alveoláris csont modellezése mellett, intraorális szkennerrel vett digitális minta segítségével a lágyrészeket is tartalmazó hibrid modellt hoztunk létre, mely alapján a műtétet virtuá-8. kép: Digitális lineáris mérések a premoláris fogak körül négy ponton: A: Preoperatív mérések B: Postoperatív mérések
