Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)

2020-09-01 / 3. szám

FOGORVOSI SZEMLE113. évf. 3. sz. 2020.n 84 vastuk a rendszerek körül kialakult gátlási zóna átmérő­jét. A rendszerek friss táptalajra történő áthelyezését és inkubálását addig folytattuk, amíg a hordozórendszer körül már hiányzott a gátlási zóna. Eredmények A rendszerek keménységének meghatározását szoba­­hőmérsékleten és 37 °C-on, a szájban lévő nedves körülményeket imitálva pufferoldatban végeztük el. A vizs­­gálat során olyan beállítást alkalmaztunk, amely a ha tó­­­anyag-hordozókat 50%-ban deformálja, azaz az 1,00 mm vastag rendszerekbe a szonda 0,50 mm mélyen ha­tolt be. A vizsgálat eredményei alapján (2. kép) megállapít­ható, hogy míg 25 °C-on a száraz rendszerek deformá­ciójához 2074 ± 48 mN erő szükséges, addig 37 °C-on nedves körülmények között ez az érték kevesebb mint felére, azaz 810 ± 116 mN-ra csökken. A hatóanyag-diffúzió vizsgálata során a for mu lá ció­kat dializáló csőbe helyeztük. A dializáló cső falán ke­resztül a hatóanyag és a kioldóközeg szabadon képes diffundálni. A vizsgálat során ez egyfajta szűrőként vi­selkedik, amely a spektrofotometriás mérést zavaró, ol­dódó komponenseket nem engedi a kioldó közegbe jut­ni. A dializáló cső jelenléte a vizsgálat szempontjából lényeges komponens (a CHX) diffúzióját nem gátolja. A hatóanyagdiffúziós vizsgálat eredményei alapján (3. kép) megállapítható, hogy 170,5 óra alatt az in kor­po rált hatóanyag közel 50%-a diffundált a rendszerek­ből, ami átlagosan kb. 225 μg hatóanyagnak felel meg. Átlagosan a hatóanyag kb. 19%-a (83 μg) szabadult fel 24 órát követően a rendszerekből, míg 48 óra után ez az érték kicsivel több mint 23% (128 μg). A diffúziós görbén 170,5 óra elteltével sem jelentkezik platófázis, azaz a diffúzió ezt követően folytatódik. A rendszerek mikrobiológiai hatékonyságának vizsgá­latát 6 db anaerob, a betegség kialakulásában résztve­vő patogén baktériumtörzsön végeztük el agar dif fú ziós módszerrel. A vizsgálat során a rendszer körül megjele­­nő gátlási zónák átmérőjét (Táblázat), valamint a ható­­anyag-hordozók által kifejtett gátló hatás hosszát (4. kép) is vizsgáltuk. A vizsgálat során, ha egyáltalán nem volt észlelhető baktérium a táptalajon, a gátlási zóna mére­tét – a táptalaj átmérőjének megfelelően – 90 mm-nek vettük. Az eredmények alapján elmondható, hogy a CHX minden vizsgált baktériumtörzzsel szemben hatékony. A P. intermedia és P. gingivalis esetében a gátlás hosz­szabb időn keresztül is teljes volt, tehát a táptalajon nem volt megfigyelhető baktériumtelep, azonban a gát­lási zónák mérete a 90,0 mm-es gátlási zónákat követő napokban 20,0 mm alá esett. Az E. corrodens esetében is megfigyelhető egy egy­napos teljes gátlás, melyet nagymértékű átmérőcsökke­nés követ. Az eredmények között megfigyelhető a gát - lási zónák időnkénti növekedése is. A legkisebb kezdeti gátlási zónák (18,7 mm) az A. ac - tinomycetemcomitans esetében figyelhetők meg, ami kis mértékben tovább csökken az újabb áthelyezéseket követően. A P. micra és az F. nucleatum növekedése közepes mértékben gátolt: a zónák mérete kb. 35–40 mm. E két baktériumtörzs esetében is megfigyelhető a kísérlet előrehaladása során a gátlási zónák átmérőjének nö­vekedése (az F. nucleatumnál 21,0 mm-ről 43,3 mm-re, A P. micránál 16,3 mm-ről 18,7 mm-re és 11,3 mm-ről 12,0 mm-re). A baktériumok szaporodásának gátlásáról elmond­ható, hogy a rendszerek legalább 10 napon keresztül hatékonynak bizonyultak. A rendszerek az A. actino­my ce tem comitans szaporodását voltak képesek gátol­ni a legrövidebb ideig: 10 napig; az F. nucleatum és a P. micra esetében pedig a leghosszabb ideig: 15 na­pig. A felszabaduló CHX a P. gingivalis szaporodását 13 napig, az E. corrodensét 11 napig, míg a P. in ter me­diáét 12 napig gátolta. Megbeszélés A destruktív fogágygyulladás terápiájában alkalmazott mechanikai plakkeltávolítás szignifikáns javulást ered­ményez mind a klinikai, mind a mikrobiológiai paraméte­rekben, de nem alkalmas az összes parodontopatogén mikroorganizmus eliminálására, azok a szubgingivális és intraorális ökológiai résekben túlélhetik a kezelést és reinfekciót okozhatnak [8, 19]. A mechanikai terápia ha­tékonyságának javítására már régóta alkalmazzuk kor­látozott indikációban a szubgingivális térbe helyezhető, kontrollált hatóanyag-leadást biztosító rendszereket [4]. Ezeknek a készítményeknek többféle követelménynek kell megfelelniük. A tasakba helyezve mind a kemény-, mind a lágyszövetek teljes felszínét el kell érniük, kellő 2. kép: A rendszerek keménysége 25 °C-on száraz és 37 °C-on nedves körülmények között

Next

/
Thumbnails
Contents