Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)
2020-06-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE 113. évf. 2. sz. 2020.n 62 Krónikus Fájdalom Értékelése (2. verzió – 1 hónap) • Hogyan értékelné az arcfájdalmát JELENLEG ? Jelölje a fájdalmat a 0–10-ig terjedő skálán, ahol 0 jelentése „nincs fájdalom”, a 10 pedig a „létező legnagyobb fájdalom”! Nincs fájdalom Létező legnagyobb fájdalom 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 • Hogyan értékelné az ELMÚLT 30 NAPBAN előforduló LEGNAGYOBB arcfájdalmát? Jelölje ismét a 0–10-ig terjedő skálán, ahol 0 jelentése „nincs fájdalom”, a 10 pedig a „létező legnagyobb fájdalom”! Nincs fájdalom Létező legnagyobb fájdalom 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Az ELMÚLT 30 NAPBAN ÁTLAGOSAN milyennek értékelné az arcfájdalmát? Jelölje ismét a 0–10-ig terjedő skálán, ahol 0 jelentése „nincs fájdalom”, a 10 pedig a „létező legnagyobb fájdalom”! [Ez a szokásos mértékű fájdalom, amikor fájt.] Nincs fájdalom Létező legnagyobb fájdalom 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 3. ábra: Krónikus Fájdalom Értékelése kérdőív kivonata hallgatók szorongás és depressziós tüneteinek mértéke jelentősen magasabb volt a vizsgaidőszakban és több esetben súlyosnak tekinthető szintet ért el. Ez a korábbi tanulmányok eredményeivel összhangban rámutat a prevenció és a korai kezelés fontosságára. Az általunk vizsgált hallgatók TMD tüneteinek in ci - den ciája is egyértelműen magasabb volt vizsgaidőszakban. Különösen a temporomandibularis területen jelentkező fájdalmat tekintve tapasztaltunk jelentős különbséget, ami a szorgalmi időszakhoz képest megkétszereződött és a hallgatók több mint felében jelen volt. Ráadásul az érintett hallgatókban a fájdalom intenzitása is lényegesen nagyobb volt vizsgaidőszakban. Az állkapocsízületben és rágóizomzatban jelentkező fájdalom a TMD egyik fő (és egyben leggyakoribb) tünete. Akár akutan jelentkező fájdalomról van szó, akár egy krónikus betegség fellángolásaként jelentkezőről, annak negatív hatása van az egyén életminőségére. A többi vizsgált tünet (temporális fejfájás, ízületi hangok, ízületi akadás) gyakorisága is magasabb volt vizsgaidőszakban, de ezeknél a különbség nem volt szignifikáns. Valamennyi tünet gyakrabban fordult elő nőkben, ami megfelel a szakirodalomban szereplő adatoknak. A szájüregi parafunkciók közül a bruxizmus egyes elemeinek (fogcsikorgatás, fogszorítás, izmok feszítése, szorítása) előfordulását vizsgáltuk, mivel a szakirodalom ezeket gyakran a pszichés stressz testi manifesztációjának tekinti [1]. Amennyiben ezt a tételt elfogadjuk, nem meglepő, hogy a hallgatók körében jelentősen magasabb volt a bruxizmus megjelenése vizsgaidőszakban. Vizsgálatunk szerint a nappali (ébrenléti) parafunkciók gyakorisága nagyobb mértékben növekedett, mint az éjszakaiaké. Elképzelhető, hogy a hallgatókat nap közben érő stressz (például egy vizsgaszituáció) a nappali bruxizmust fokozottan indukálja. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az éjszakai parafunkciókra vonatkozó kérdésekre kapott válaszok megbízhatósága mindig sokkal rosszabb, mint az ébrenlétiekre vonatkozóké. Eredményeink szerint a megkérdezett fogorvostanhallgatók körében igen magas arányban jelentkeztek a TMD egyes tünetei a vizsgaidőszak során és ezzel párhuzamosan mind a szorongás és depresszió, mind a bruxizmus mértéke növekedett. Több kutatás is bizonyította, hogy korábban meglévő pszichoszociális tényezők növelik új, krónikus fájdalommal járó betegségek (pl. krónikus derékfájdalom) kialakulásának esé-
