Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)
2020-03-01 / 1. szám
FOGORVOSI SZEMLE 113. évf. 1. sz. 2020.n 13 tásalakítás és az ínyszél feletti fogfelszínek tisztításának céljára vezették be [9]. A supragingivális depozitok eltávolítására már az 1980-as évektől biztonságosan használják a natrium bikarbonát port anélkül, hogy különös felszínkárosító hatása lenne, viszont a gyökércementen, illetve a lágyrészeken komoly károsodást képes előidézni. Sebészeti alkalmazása kontraindikált, el ső sorban az emphysema veszélye miatt, valamint a szövetekbe, vagy a keringésbe jutva esetlegesen káros hatást fejthet ki [8]. A gyökércement és a lágyszövetek biztonságos leve gő abráziós kezelésére a glycinport kezdték használni [10]. A biofilm eltávolító képessége mellett bebizonyosodott, hogy biztonságosan lehet alkalmazni, és a páciens számára a kezelés nem jár kellemetlenségekkel [11]. A módszer hatásosságát leginkább a szup por - tív terápia során figyelték meg [11, 12, 13, 14, 15]. In vivo vizsgálatunk célja az volt, hogy krónikus fog ágygyulladásban szenvedő, kezeletlen páciensek sub gin givá lis terápiája során megvizsgáljuk, hogy a glycinporral végzett subgingivális air-abrazív kiegészítő kezelés javítja-e a konvencionális terápia eredményességét. Betegek és módszer A résztvevő személyek kiválasztása a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának Pa ro donto lógiai Tanszékén kezelésre jelentkező/beutalt páciensek közül történt. A 2017 júliusa és 2018 márciusa közötti időszakban, a beválasztási kritériumokat 15 pá - ciens teljesítette, akik közül, különböző okok miatt, kizárásra került 7 páciens (1. ábra) . Vizsgálatunkban nyolc (öt férfi és három nő) 40 és 62 év közötti krónikus pa rodontitisben szenvedő páciens vett részt. Életkoruk átlaga 48,9 év volt. A klinikai vizsgálatban való részvétel feltétele volt a betöltött 18. életév, valamint az első parodontális stá - tuszfelvétel során kvadránsonként minimum kettő 4-mmes vagy annál mélyebb szondázási mélységet mutató tasak jelenléte, és az, hogy az érintett fogak prognózisa nem reménytelen. A vizsgálatban kizáró tényezők az alábbiak voltak: • terhes/szoptató nők; • aktívan dohányzó páciensek; • akut, fertőző szájüregi elváltozással rendelkezők; • olyanok, akik a kezelés előtti 6 hónapon belül szisztémás antibiotikum terápiában részesültek; vagy antibiotikum profilaxisra szoruló betegek; • szisztémás betegségben szenvedők (krónikus bronchitis, asthma bronchiale, diabetes mellitus, hematológiai betegségek, fertőző betegségek, daganatos be - tegségek, csontmetabolizmus zavarok, sebgyógyulást befolyásoló betegségek). • egyéni szájhigiénia fenntartását akadályozó mentális/ fizikális károsodások; • anti-inflammatorikus terápia; továbbá minden olyan szisztémás betegség, állapot vagy gyógyszerszedés, amely a kezelés eredményes -ségét befolyásolhatja, illetve a kezelést kont ra - indikálja. Az első találkozás alkalmával általános és fogászati an - amnézisfelvételt, valamint extra- és intraorális vizsgálatot követően, parodontális státuszfelvétel, sup ra gin givális plakk- és fogkő-eltávolítás, és egyéni szájhigiénés tanácsadás történt. Mérlegeltük, hogy voltak-e olyan reménytelen prognózisú fogak, amelyek eltávolítása indikált, olyan plakkretenciós tényezők, amelyek korrekcióra szorultak, és olyan, legalább kettes fokú mobilis fogak, amelyeknek sínezéssel történő rögzítése volt szük séges. A parodontális státuszfelvétel CP 15-ös típusú pa ro - dontális szondával (HU-FRIEDY, Chicago, USA) történt. Az általunk vizsgált paraméterek az alábbiak voltak: • Silness-Löe Plaque Index (PI): 4 felszínen (mezialis, vestibularis, distalis, oralis) Löe-Silness Gingivalis Index (GI): 6 felszínen (mezioves tibularis, centrovestibularis, distovestibularis, meziooralis, centrooralis, distooralis) Szondázási mélység (PPD) 6 felszínen (mezio ves tibularis, centrovestibularis, distovestibularis, me zio oralis, centrooralis, distooralis) Ínyrecesszió (REC): 6 felszínen (meziovestibularis, centrovestibularis, distovestibularis, meziooralis, centrooralis, distooralis) Klinikai tapadásveszteség (CAL) Fogmobilitás (Nield-Gehrig and Houseman, 1996) Furkációérintettség (Hamp et al, 1975) Az instruálás, motiválás egyénre szabottan történt: felhívtuk a betegek figyelmét a megfelelően végzett otthoni szájápolási szokások fontosságára, külön hangsúlyt fektetve az approximális területek tisztítására, tájékoztattuk őket a számukra legmegfelelőbb eszközök megválasztásáról, és mulázs segítségével demonstráltuk ezek helyes használatát. A következő ülésben 4 mm-es, illetve annál mélyebb tasakokat helyi érzéstelenítésben kezeltük, az irodalomból jól ismert módszer szerint, ugyanazon páciens-Kiválasztott páciensek 15 fő Összes kezelt páciens 11 fő Kizárt páciens 4 fő: Kezelés elhagyása 1 fő Supragingiválisdepurálásután nem felelt meg a kritériumoknak 1 fő Sebészi beavatkozás vált szükségessé 1 fő Gyógyszerszedés miatt kizárva 1 fő Vizsgálatba bevont páciensek 8 fő Kizárt páciens 3 fő: 1. visszarendelés elhagyása 1 fő 2. és 3. visszarendelés elhagyása 2 fő 1. ábra: A vizsgálatba bevont személyek
