Fogorvosi szemle, 2020 (113. évfolyam, 1-4. szám)
2020-12-01 / 4. szám
FOGORVOSI SZEMLE113. évf. 4. sz. 2020.n 120 36, 39]. Érdekes megállapítás, hogy az alsó bölcsességfogak műtéti eltávolításának egy ritka (az esetek 1,17%-ában fellépő) szövődménye, a késői poszt opera tív gyulladás (delayed-onset infection) főként fiatalokra jellemző. Egy klinikánkon végzett vizsgálat során a legidősebb páciens, akinél ilyen panasz jelentkezett, 22 éves volt [23]. Átlagéletkor tekintetében igen megoszló statisztikai eredményeket vonultat fel a nemzetközi szakirodalom. A University of Helsinki eredményeivel ellentétben – ahol az átlagéletkor 36,4 év, a medián életkor 32 év volt – klinikánk pácienseinek bölcsességfogai átlagosan korábbi életkorban kerültek eltávolításra [25]. A hazai gyakorlattól eltérően az Amerikai Egyesült Államokban az átlagéletkor – biztosítási okokból adódóan, illetve az American Association of Oral and Maxillofacial Surgeons álláspontját követve – 17–18 év [14, 15, 20]. Knutsson és mtsai Svédországban átlagosan 28 éves korban távolítottak el alsó bölcsességfogakat [27]. Aida és mtsai Japánban végzett vizsgálatok során azt találták, hogy a legtöbb bölcsességfogat 15 és 34 év között távolították el [3], míg az Egyesült Királyságban 1994 és 2012 között 29 éves korról 36 éves korra növekedett ez az átlagéletkor [35]. Összefoglalás A bölcsességfogak megbetegedéseinek, illetve a velük összefüggésben lévő patológiás elváltozások pre va len - ciája világszerte jelentős a felnőtt populáció körében. Terápiás és preventív megoldásként is gyakran döntünk a bölcsességfogak extractiója mellett, melynek időzítése kulcsfontosságú. Az ideális életkor intervallumban végzett bölcsességfog-eltávolítások esetében a kóros elváltozások kialakulása nagyobb valószínűséggel előzhető meg, a műtéti szövődmények ritkábbak és kevésbé súlyosak. Retrospektív klinikai vizsgálatunk során azt találtuk, hogy 2010 és 2019 között leggyakrabban 23–24 éves páciensek bölcsességfogait távolítottuk el, ami nemzetközi ajánlásoknak megfelelően a mai napig is ideálisnak számít. Ennek ellenére a magyar lakosság egészségtudatosságának növelése, ez irányú fogászati prevenciójának fejlesztése, illetve a fogorvosok és szájsebészek preventív szemléletének erősítése elősegítené, hogy a jövőben több bölcsességfogat távolíthassunk el statisztikailag ideális életkorban, ezzel növelve pácienseink életminőségét. További értékes információkat nyerhetnénk a jövőben a vizsgált adataink kiegészítésével, feltüntetve a fogeltávolítás módját, nehézségét, a pontos diagnózist, illetve az esetleges szövődményeket is. Irodalom 1. ADEYEMO WL, JAMES O, OGUNLEWE M, LADEINDE A, TAIWO A, OLOJEDE O: Indications for extraction of third molars: A review of 1763 cases. Niger Postgrad Med J 2008; 15: 42–46. 2. ADEYEMO WL: Do pathologies associated with impacted lower third molars justify prophylactic removal? A critical review of the literature. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 2006; 102: 448–452. https://doi.org/10.1016/j.tripleo.2005.08.015 3. AIDA J, MORITA M, AKHTER R, AOYAMA H, MASUI M, ANDO Y: Relationships between patient characteristics and reasons for tooth extraction in Japan. Community Dent Health 2009; 26: 104– 109. 4. AL-OGAYEL MO, AL-SULIMAN NA, AL-FORAIH OA. AL-ZIYADI YM, ALSADOON AS, MOOSA Z, et al: The Prevalence of Impacted Third Molars and their Associated Pathologies in Adult Patients. Donnish Journals 2018; 4: 1–8. 5. ANDERSSON L, KAHNBERG KE, POGREL MA: Oral and Maxillofacial Surgery, Wiley-Blackwell, United Kingdom, 2010; 195–215. 6. BIENSTOCK DA, DODSON TB, PERROTT DH, CHUANG SK: Prognostic Factors Affecting the Duration of Disability After Third Molar Removal. Journal of Oral and Maxillofacial Surgery 2011; 69: 1272– 1277. https://doi.org/10.1016/j.joms.2010.06.211 7. BYAHATTI S, INGAFOU MS: Prevalence of eruption status of third molars in Libyan students. Dental Research Journal 2012; 9: 152–157. https://doi.org/10.4103/1735-3327.95228 8. CHIAPASCO M, CRESCENTINI M, ROMANONI G: Germectomy or delayed removal of mandibular impacted third molars: the relationship between age and incidence of complications. Journal of Oral and Maxillofacial Surgery 1995; 53: 418–422. https://doi. org/10.1016/0278-2391(95)90715-7 9. CHIAPASCO M, DE CICCO L, MARRONE G: Side effects and complications associated with third molar surgery. Oral Surg Oral Med Oral Pathol 1993; 76: 412–420. https://doi.org/10.1016/0030 -4220(93)90005-O 10. CHUANG SK, PERROTT DH, SUSARLA SM, DODSON TB: Age as a Risk Factor for Third Molar Surgery Complications. Journal of Oral and Maxillofacial Surgery 2007; 65: 1685–1692. https://doi.org/ 10.1016/j.joms.2007.04.019 11. CLAUSER B, BARONE R, BRICCOLI L, BRICCOLI L, BALEANI A: Complications in surgical removal of mandibular third molars. Minerva Stomatol 2009; 58: 359–366. 12. DODSON TB, SUSARLA SM: Impacted wisdom teeth. BMJ Clin Evid 2014; 1302. 13. EKLUND SA, PITTMAN JL: Third-molar removal patterns in an insured population. J Am Dent Assoc 2001; 132: 469–75. https:// doi.org/10.14219/jada.archive.2001.0209 14. FRIEDMANN JW: The Prophylactic Extraction of Third Molars: A Public Health Hazard. American Journal of Public Health 2007; 97: 1554–1559. https://doi.org/10.2105/AJPH.2006.100271 15. FUSTER-TORRES MA, GARGALLO-ALBIOL J, BER- INI-AYTES L, GAY-ESCODA C: Evaluation of the indication for surgical extraction of third molars according to the oral surgeon and the primary care dentist. Experience in the Master of Oral Surgery and Implantology at Barcelona University Dental School. Med Oral Patol Oral Cir Bucal 2008; 13: 499–504. 16. GYULAI-GAÁL SZ, MINYA F: Áttörésben visszamaradt bölcsességfogak ellátása az ambuláns szájsebészeti gyakorlatban egy év adatai alapján. Fogorv Szle 2019; 5–9. 17. HASHEMIPOUR MA, TAHMASBI-ARASHLOW M, FAHIMI-HANZAEI F: Incidence of impacted mandibular and maxillary third molars: A radiographic study in a Southeast Iran population. Med Oral Patol Oral Cir Bucal 2013; 18: 140–145. https://doi.org/10.4317/medoral. 18028 18. HATTAB FN, RAWASHDEH MA, FAHMY MS: Impaction status of third molars in Jordanian students. Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod 1995; 79: 24–29. https://doi.org/10.1016/ S1079-2104(05)80068-X 19. https://www.aaoms.org/docs/practice_resources/clinical_resources/ impacted_third_molars.pdf?fbclid=IwAR3iKEIdH5ZBAFmZ7fnN6 rXn5naBcgj6oIlE1HeHE6lj_MfFkX8yP-9pnM 20. HUGOSON A, KUGELBERG CF: The prevalence of third molars in a Swedish population. An epidemiological study. Community Dent Health 1988; 5: 121–38.