Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)
2019-06-01 / 2. szám
FOGORVOSI SZEMLE 112. évf. 2. sz. 2019.n 60 országon az akadálymentesítés megvalósítására, a Szé - chenyi 2020 program keretén belül, az Európiai Unió és a hazai költségvetés támogatásával, 12 milliárd forint fejlesztési forrás felhasználása vált elérhetővé [24]. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma listázta a fogyatékkal élők speciális egészségügyi ellátására szóló finanszírozási szerződéssel működő fogászatokat [20]. Sok esetben a speciális ellátást igénylő páciensek általános állapota jelenti a legfőbb nehézséget a fogorvosok számára. Komplex orvosi kezelés alatt állnak, ezért a fogászati beavatkozást a kezelőorvossal való kon zultáció előzi meg. A leggyakoribb általános betegségek, amelyek komplikációt okozhatnak a fogászati be - avatkozások során: a szív és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, immunhiánnyal járó betegségek, osteoporosis, agyi történések és malignus elváltozások. A be - avatkozások során komoly kockázatot jelentenek a szedett gyógyszerek, különösképp a véralvadásgátlók. A meglévő általános betegségek mellett fontos figyelembe venni a páciensek pszichés állapotát is, ami hatással lehet a kooperációs képességekre és a kezelések időzítésére [5]. Ezen betegek többségénél megfigyelhetők a szorongás jelei, ez okozhat fizikai, kognitív és viselkedésbeli tüneteket. A szorongás pedig növeli a depresszió kockázatát [9]. Mentális állapotuk negatív hatással lehet a mindennapi élet feladatainak elvégzésére, így ennek legyőzése is célja az orvosi rehabilitációnak. A fent említett problémák leküzdése mellett a speciális ellátást igénylő páciensek esetében további nehézséget okozhatnak a kezelés során az agyi sérülések által kialakuló dysphagia, aphasia, verbális apraxia, ami nagyban korlátozza a megfelelő kommunikációt. Ilyenkor jó megoldást jelenthetnek a piktogramokkal ellátott magyarázó táblák. Szájhigiénia A speciális ellátást igénylő betegek pszichés állapota és az általános betegségekből eredő mozgáskorlátozottság, valamint a szedett gyógyszerek mellékhatásai nagymértékben megnehezítik a megfelelő szájhigiénia kialakítását, fenntartását. A manuális funkciók csökkenése, illetve kiesése nehezíti az optimális fogmosási technika kivitelezését, már a fogkefe megragadása is problémát okozhat, valamint a kivehető pótlások tisztítása is nehezített. Ezért ezen betegeknél a dentális plakk mennyisége nagymértékben megnő, amely növeli a fogszuvasodás, parodontális problémák, bakteriális és gombás fertőzések megjelenésének esélyét. A páciensek által szedett gyógyszerek miatt kialakult xerostomia növeli a baktériumok és gombák elszaporodásának lehetőségét [10]. Az izombénulás által nehezítetté válhat a táplálkozás, rágás és a nyelés is, ami által az étel tovább maradhat a szájüregben, ezzel fokozva a fogszuvasodás kialakulásának esélyeit [23]. A funkcióvesztés fokától függően a fogyatékossággal élők részben vagy teljes egészében elvesztették önállóságukat. Többségük gondozásra szorul, amelyet hozzátartozók, ápolók, gondozók biztosítanak számukra, nagyrészük nem rendelkezik szájhigiéniára vonatkozó ismeretekkel. A gondozók jelentős része akkor tartja fontosnak a fogorvosi kontrollt, ha a beteg már fájdalomra panaszkodik, holott tisztában vannak vele, hogy a nem megfelelő szájhigiénia hatással van az általános egészségi állapotra [17]. A prevenciónak esetükben egyénre szabottan kell megvalósulnia, a gondozóknak az általános szájhigiéniás rutinon túl fel kell mérniük a beteg egyéni igényeit és képességeit. Ezen betegcsoport a hagyományos szájápolási termékekkel nehezebben vagy egyáltalán nem képes a megfelelő szájhigiénia fenntartására. A fogkefe megragadása, megtartása és mozgatása is nehézkes lehet. Segítséget nyújtanak a módosított, vastagabb markolatú fogkefék, melyek akár egyedi igényeknek megfelelően házilag is elkészíthetők. Léteznek előre gyártott műanyag markolatok, kiegészítő pántok, illetve több fejű fogkefék. Kar- és vállmozgásban korlátozott pácienseknek a hosszabb nyelű változatok jelentenek megoldást. A kiesett manuális funkciókat helyettesítheti az elektromos fogkefe rotáló-oszcilláló mozgása. A demenciával, koncentráció- és memóriazavarral küzdő betegek számára nagy segítség az időzítők használata [4]. A mechanikai tisztítást nem helyettesítheti, de kiegészítheti kémiai plakk-kontroll. Hosszútávon, akár 2-3 hónapig, a 0,05% chlorhexidin tartalmú szájöblögetők használata nyújthat megoldást [3]. Felmérések Fogyatékkal élő betegek fogászati állapotának jó indi - ká tora a DMF-T szám. A DMF-T szám egy olyan kvantitatív mérőszám, mely megadja a szuvas, a hiányzó és a tömött fogak számát. Magyarországot tekintve, felnőtt populációra vonatkozó felmérések történtek 1985-ben (DMF-T: 15,8), 1991-ben (DMF-T: 15,0), 2000-ben (DMF-T: 15,7) és 2004-ben (DMF-T: 15,4) [11]. Hazánkban átfogó vizsgálat zajlik az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) és a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézet (FSZOI) együttműködésével. Az OORI-ban bent fekvő, rehabilitáció alatt álló betegek széles spektrumát lefedik a speciális ellátást igénylőknek. Fogászati álla potuk felmérése és stomato-onkológiai szűrése, vala mint szükség esetén kezelésük is megtörténik. Szájhigiénés rutin, fogorvoshoz járási gyakoriság, étkezési szokások, káros szenvedélyek és szociális háttér kerül felmérésre [12, 14]. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben megvizsgált felnőtt páciensek DMF-T értéke 20,5, ezt összehasonlítva a magyar átlag felnőtt populáció értékei - vel szignifikáns különbség fedezhető fel [12]. A külföldi szakirodalomban átfogó speciális ellátást igénylő páciensekre vonatkozó értékek nem találhatók, ezen kutatások a legtöbb esetben specifikus betegcsoportokat vizsgálnak (stroke utáni állapot, gerincvelősérülést követő állapot, értelmi fogyatékosok). Ezeket az eredményeket megvizs-
