Fogorvosi szemle, 2019 (112. évfolyam, 1-4. szám)
2019-03-01 / 1. szám
20 FOGORVOSI SZEMLE ■ 112. évf. 1. sz. 2019. 3. a, b ábra: Kémiai maratással létrehozott felületek Gradeö titánkorongok felszínén (sztereo- és scanning elektronmikroszkópos képek) 2. Lézeres felületkezelés, melynek során nanoméretű csatornákat képeznek az implantátum nyaki felszínébe. 3. Anodikus oxidáció, amelynek során kémiai úton megnövelik a Ti02 réteg vastagságát. 4. Titánium-oxid szórást követő savval maratás, amelynek során fluorid ionban gazdag nanostruktúra alakul ki a felszínen. A fenti eljárások elősegítik a gyorsabb csontintegrációt, kedvezően hatnak a csontsejtek megtapadására és elősegítik a biológiai zárás kialakulását; Hidrofil felszín hozható létre, ami szintén a csontképző folyamatokat segíti [6, 11, 25, 33], Bizonyos eljárások nem tartoznak a klasszikus felszínképző eljárások közé, hanem valamilyen utókezelést jelentenek, azaz a felszíni réteg kémiai tulajdonságait változtatják meg. Ide tartozik a felszín hidroxilálása és az ultraibolya sugárral (UV) történő kezelés. Hidrofil felszín létrehozása gyorsítja a csontintegráció kialakulását, UV-kezelés pedig növeli a felszíni energiát és elősegíti a fehérjék megtapadását [23, 37], Jövőbe mutató vizsgálatok, lehetőségek a csontintegráció tökéletesítésére Napjainkban az implantátumok felszínét befolyásoló vizsgálatok két jelentősebb irányvonalat követnek. Az egyik a felszín különböző anyagokkal történő bevonása, a másik pedig új felszín kialakítása meghatározottan elrendezett nanoszintű Ti02 képződényekkel (nanocsöves titán), illetve e kettő kombinációja. 1. Felszíni bevonatok módosítása: a) Hidroxiapatit és nanoösszetételű bevonatok kialakítása A hidroxiapatit biológiailag stabil kálcium-foszfát és a csontintegráció során a szerves mátrix mineralizáció-2. a, b ábra: Esztergált Gradeö titánkorongok felületei (sztereo- és scanning elektronmikroszkópos képek)
